Kedves Astrojan,

 

Itt is ugyanaz a probléma, mint a relativitáselmélet esetében. A megszokott fogalmaidat akarod alkalmazni olyan dolgokra, amelyek leírására nem alkalmasak.

 

A foton semmivel sem kevésbé fogalom, mint az a bizonyos hullámfüggvény. Amik kétségtelenül léteznek, azok az optikai jelenségek. Ezeket pedig egyszerűen nem lehet egy olyan modellel leírni, amelyben a foton golyószerűen terjed.

 

Ha belegondolsz, világos, hogy nincs is értelme egy olyan kérdésnek, hogy hol van a foton, mielőtt észlelnénk. Ha észlelsz egy fotont, azzal rögtön meg is semmisíted. Ha azt mondom, hogy épp  félúton van az Androméda felé, az azt jelenti, hogy félúton elhelyezek egy fotondetektort, és az detektálja a fotont. De ez a foton már bizos, hogy soha sem fog az Andromédához érni.  Az Andromédához elérő fotonokról tehát egyszerűen lehetetlenség megmondani, hogy a becsapódásuk előtt hol volt. Csak annyit tudunk, hogy egy atom által kibocsátott fotonok bizonyos valószínűségi eloszlás szerint hol itt, hol ott csapódnak be. Ezt a valószínűségi eloszlást nevezzzük a foton hullámfüggvényének.

 

Az egyenes vonalban terjedő lézerhullám egész más tészta. A lézerből kilépő fénnyalábban a valószínűségi eloszlás valóban nem gömbszimmetrikus. Füstben szépen látható is a lézerfény csíkja. De ne felejtsd el, hogy itt sem a fotonokat látod útközben, hanem azokat a fotonokat látod, amelyek a füstszemcsékről visszaverődve a szemedbe érkeznek. Azok pedig a céltárgyat már soha sem fogják elérni. Tehát itt sincs értelme annak a kérdésnek, hogy hol volt az a foton a becsapódása előtt, ami a céltárgyat eltalálta. Csak makroszkopikus tárgyak (pl. puskagolyó) esetén van értelme ilyen kérdéseknek, hiszen egy puskagolyót nem csak úgy lehet megfigyelni, hogy az a szemedbe csapódik.

 

Hiába csinálsz egy esetleg jól működő modellt a lézer fényére, ha a többi optikai jelenséget (pl. az egyfotonos interferenciát) nem tudod vele leírni. Akkor az a modell egész biztosan nem a "valóság" lesz. (persze semmilyen modell sem az)