Tehát egy darab foton egyszerűen egy nagyon gyenge elektromágneses teret jelent. Akkorát, amely teljesen megszűnik a foton elnyelődésekor.

Ebben nem teljesen értek egyet Simply Reddel. A modellben a foton egy valószínűségi hullám, annak valószínűségét írja le, hogy a tér mely pontján milyen valószínűséggel lép kölcsönhatásba a foton. Ez a valószínűségi hullám alakilag nagyon hasonlít az EM hullám leírására, de nem ugyanaz. Az idézett mondat azt sugallja, létezik egy mérhető EM tér, ami kiterjed, majd a foton elnyelődésekor hirtelen eltűnik a térből. Nincs ilyen mérhető tér. Tudom, hogy Simply Red se gondolja hogy van ilyen, de a mondatot így is lehet értelmezni, ami félreértés forrása lehet.

Mérhető EM tér sok foton esetén létezik, éppen azért, mert a sokból egy csomó a hullámfüggvény által leír

(a végét sajnos elvitte a cica)

Ez persze attól függ, mit nevezünk az EM-tér mérésének. Ilyen alapon akárhány fotonból álló fény sem EM-tér, mert hiába teszünk az útjába papírszeletkéket, a fény nem fogja felkapkodni őket, mint a megdörzsölt vonalzó. Ha viszont egyszer már elfogadjuk, hogy a fény elektomágneses hullám, akkor egyetlen foton is az, hiszen ugyanúgy mérhetjük, mint a több fotonból álló fényt: pl. fotoelektron-sokszorozóval. De egy fotolemez is nyilván megfeketedik akkor is, ha egyesével küldözgetjük rá a fotonokat, nem csak akkor, ha egyszerre.