Tehát egy darab foton egyszerűen egy nagyon gyenge elektromágneses teret jelent. Akkorát, amely teljesen megszűnik a foton elnyelődésekor.

 

Ebben nem teljesen értek egyet Simply Reddel. A modellben a foton egy valószínűségi hullám, annak valószínűségét írja le, hogy a tér mely pontján milyen valószínűséggel lép kölcsönhatásba a foton. Ez a valószínűségi hullám alakilag nagyon hasonlít az EM hullám leírására, de nem ugyanaz. Az idézett mondat azt sugallja, létezik egy mérhető EM tér, ami kiterjed, majd a foton elnyelődésekor hirtelen eltűnik a térből. Nincs ilyen mérhető tér. Tudom, hogy Simply Red se gondolja hogy van ilyen, de a mondatot így is lehet értelmezni, ami félreértés forrása lehet.

Mérhető EM tér sok foton esetén létezik, éppen azért, mert a sokból egy csomó a hullámfüggvény által leír

 

Vagy ami hasonló kérdés, elfoghatod-e a földön is és a holdon is ugyanazt a fotont ? Még pontosabban, egyetlenegy foton indul az Andromédáról, gömbszerűen terjed, vagy egyenes vonalban ? t valószínűséggel éppen a mérőeszközben nyelődik el.

 

A modell szerint a foton egy valószínűségi hullám, amely megfelelő peremfeltételekkel van felírva. A peremfeltételek a térben elhelyezett kényszerek, pl. tükrök, lencsék, takarások stb. Egyszerű esetben, ha nincs ilyesmi, a hullámfüggvény lehet gömbszimmetrikus.

A gömbszimmetrikus függvény azt jelenti, hogy bármely irányban azonos valószínűséggel nyelődhet el a foton.

Nem értelmezhető a "terjed", hiszen a hullámfüggvény csak egy valószínűség. A foton valahol elnyelődik, és akkor már lehet irányról beszélni. Addig nem értelmezhető az irány.

 

Ebben a felfogásban a kérdésed élét veszti. Elfoghatsz egy fotont a Földön vagy a Holdon, ha mindkettőhöz tartozik valószínűség a hullámfüggvényben.

 

Még csak annyit, ha létezik a foton útközben akkor van értelme a kérdésnek: hol jár.

 

Nem sok értelme van. Ha a kényszerek időben változnak, pl. mozgó takarásokat vagy tükröket tartalmaznak, akkor a leíró függvény jó bonyolult lesz. Ilyen értelemben valóban figyelembe kell venni valami hasonlót mint a "hol jár a foton" kérdés. Egy egy fényévnyire levő takarás helyzete egy évvel a kibocsátás után érdekes pl. De az elnyelődés szempontjából érdekes lehet egy ettől nagyon távoli másik takarás is.

 

Hogy milyen jól írja le a QED a foton viselkedését, és hogy mennyire más ez, mint amit a jelek szerint gondolsz róla, a "bombatesztelő" feladvány mutatja igazán. Ezzel analóg kísérleteket valóban elvégeztek, és a QED előrejelzésének megfelelő eredményt kaptak.