Áhh, kiforgatod a szavaimat. Értsd jól: mindenki MAGÁNAK keres MEGFELELŐ társat. Ergo: a te igényeid a fontosak. Ld. saját magad!

Ha a másik fél IS nem vallásos, nem szélsőjobbos, anyagilag rendbenlévő (vagy a két fizetést összerakva rendben lévő) párt keres, akkor bennem megtalálja. (Ezután majd jön egy kapucsínós randi, amin eldől, hogy  hányingert kapunk-e egymás látványától. Ha nem, jöhetnek a nyiladozó rózsabimbók meg a többi)

A Te véleményed szerint a nő maradjon csendben mint az ibolya (de szép képzavar :-) és várja, hogy a "FÉRFI" majd kiválasztja. Ne legyenek igényei, mert az már akarat(osság), ami a férfiaknak nem tetszik...

A fenti javaslatod a férfiakra is vonatkozik? Azaz ők se írjanak az igényeikről, mert az olyan visszatetsző?

Akkor miből álljon egy adatlap? "Nő pasit keres. Ide írj." Aztán majd én eldöntöm, jó-e nekem.

Vagy "Pasi nőt keres. Ide írj". Aztán majd ő eldönti jó vagyok-e neki? Nem érzed, hogy ez így hülyeség???