Baja: Szőts Attila (2+1), Feicht László (1+1), Markó Előd (0+2), Lénárt Sándor (1+0), Ónódi Zsolt (1+0), Baracsi Sándor, Bodó Gyula, Ádám Zsolt, Szepesi Imre, Plézer János, Vidákovics Sámuel, Baracsi Zoltán (kapus).

Az ARES “B” elleni, kiütéses győzelemmel hozott kiesési rangadó után a veszprémi csapat remek formában és hangulatban várta a Baja elleni összecsapást. A dél-magyarországiak a mérkőzésig abszolút mumusnak számítottak Veszprémben, hiszen eddig minden párharcból a bajaiak kerültek ki győztesen. A tavalyi bajnokságban 2 szoros mérkőzésen is szerencsés körülmények között 1 góllal kerekedtek a gyíkok fölé, az idei őszi találkozón Baján ráadásul már megalázó vereséget mértek (12-5) az akkoriban erősen tartalékos bakonyiakra.

A vendégek az őszi sikerük fényében talán kissé túl magabiztosan érkezhettek Veszprémbe, és valószínűleg könnyed lötyögős győzelemre számítottak, mivel a kezdő sípszó után a megszerzett labdával nyugodt hátsó passzolgatásba kezdtek. A hazaiak ezt nem sokáig engedték, agresszív letámadásuk következtében az álmosan kóválygó darazsak hamar elvesztették a labdákat. Már az első percben vezetést szerezhetett volna a veszprémi csapat egy kipattanóból, de a kapufa ekkor még a vendégekkel volt, nem sokkal később Török futott el a szélen, középre adott passzát az előre húzódó Kuti a kapu előtt 3m-rel előbb senkitől sem zavartatva levette, majd laposan a kapuba lőtt (1-0). A hazaiak még jobban felpörögtek a góltól, a vendégek pedig továbbra sem találták magukat, egy perc sem telt el, amikor Tóth P. ugratta ki Törököt, aki futtában felvette az ütőre labdát, és a tehetetlen kapus mellett “betette” a kapuba (2-0). A hazai csapat szinte kénye-kedve szerint játszadozott az enervált bajai védők között, és egyre másra dolgozta ki a helyzeteket, a darazsak csak néha jutottak el a veszprémi kapuig, de az adódó lehetőségeiket kihagyták. A nagy formában játszó Tóth Z. 2 góljával a 8. percben már 4-0-át mutatott a képzeletbeli eredményjelző. Egy percre rá büntetőhöz jutottak a bajaiak, de az ifiválogatott Szőts nem tudott kifogni a gyíkok büntetőbiztos kapusán, Rabb “penalty proof” Gergelyen, akinek eddig még senki nem volt képes büntetőből gólt ütni az idényben. Tóth Z. újabb góljával, és Török bepofozott kipattanójával a 16. percben már 6-0 volt az állás, és ami a legelképesztőbb: úgy, hogy a darazsak veterán kapusa(“Kuncze”) közben kifejezetten jól védett.

A harmad végére a biztos vezetés tudatában kicsit visszavett a veszprémi csapat, és előbb Ónódi révén szépítettek a darazsak (1-6), majd Szőts lőtt fonákkal nagy gólt másodpercekkel a harmad vége előtt (2-6), amivel visszatértek a bajai remények.

A második harmadot mindenre elszántan kezdte a vendég csapat, és eleinte sikerült is nehéz másodperceket okozniuk a hazaiaknak. A gyíkok azonban miután sikeresen átvészelték a bajai nyomást, fokozatosan a kezükbe vették az irányítást, kihasználták a bajai csapat gyenge védekezését, és futószalagon dolgozták ki a helyzeteket. A második percben Knór nyitotta meg a veszprémi gólok sorát: előbb még közelről a kapusba lőtt, majd a kipattanót okosan a keresztvas alá emelte (7-2). Másfél perc múlva Kiss Z. visszaállította a megnyugtató 6 gólos előnyt (8-2). A 6. percben emberhátrányba került a Veszprém, az egyre jobban demoralizálódó vendégek azonban nem tudták kihasználni adódó helyzeteiket, távolról vagy éles szögből leadott lövéseik vagy elkerülték a kaput, vagy Rabb kapusban haltak el. A 9.percben Tóth Z. köszönt be a pipába Kolossváry passzából (9-2), majd a 13. percben Török “buzizott” újabb gólt a kaput megkerülve, és ekkor a darazsakon már tisztán látszott hogy elkönyvelték a vereséget (10-2). Tóth P. befordulós lövése már a kegyelemdöfést jelentette a 14. percben (11-2!). A harmad végére megint leültek és könnyelműsködni kezdtek a hazaiak, aminek következtében a bajaiak előtt adódott néhány óriási helyzet, de ezen a napon mintha meg lettek volna átkozva a vendégek, akik még az üres kapuba is képtelenek voltak betalálni. A harmadot így sima 5-0-ával hozták a gyíkok, akik legalább a helyzeteik kb. harmadát(!) belőtték.

Az utolsó harmadra kicsit félve jött ki a veszprémi csapat, hiszen élénken élt még a Cápák elleni mérkőzés emléke, amikor nyolc gól előnyt szórakoztak el 20 perc alatt…Igaz, most 9 góllal vezettek, az ellenfélen pedig ezúttal nem látszott az a nagy elszántság. A hazaiak fogadkoztak, hogy nem “ülnek le”, de ennek ellenére mégis pihenős tempóban kezdődött az utolsó játékrész. Meglepetésre a darazsak nem erőltették a szépítést, hanem megelégedtek a nyugodt passzolgatással, egészen a hatodik percig, amikor Lénárt jól eltalált lövése a jobb felsőbe be nem akadt (11-3). A gólt akkora üvöltés kísérte, mintha legalábbis egyenlítettek volna, és ezután újra felgyorsult az iram. A gyíkok azonban a 7. percben még idejében lehűtötték a vendégek éledező reményeit egy gyors ellentámadásból Tóth Z. passzát Töröknek már csak az üres kapuba kellett passzolni (12-3). Ezután a játékvezetők érthetetlenül szigorú ítéletekkel, jelentéktelen szituációkból, rövid idő alatt kétszer is kiállították a veszprémi Kutit. Sajnos, egyik kiállítást sem kellett a padon végigülnie… A bajaiak ekkor remek játékot mutattak be, és mindkétszer tanítanivalóan passzolták ki a hazai védelmet, Feicht majd Szőts volt eredményes (12-5). A hátralévő 8 perc hajtós, nyíltsisakos játékot hozott, egyik csapat sem törődött sokat a védekezéssel de további gól már egyik oldalon sem született.

A visszavágót úgy látszik a hazaiak szó szerint vették, hiszen éppen olyan arányban nyertek végül, amilyen arányban az őszi mérkőzésen vereséget szenvedtek.