Igazad  van.

No  látod  ezt  kellene  itthon  megtanítani.  pl.  az   akkor  alig műlt  két  éves,  amikor  Heidelbergben  meglátogattuk  őket,  éppen  készültek  az  oviba  megünnepelni   "Szent Márton   "  napját.  Egyszercsak  udaül  a  nagymamájához,  s  a  takarót,  amit  "hüzgált "  magával,  úgy  terítette  magára, hogy  a  nejemet  is  befedje, s  azt    mondta  "  tudod,  mama,   betakarlak  Szent  Márton  takarójával,  s  megosztom  veled,  amim  van".  Valahol,  itt  el  kell  kezdeni.  /  mintha  kimaradt  volna  mindez, egy-két  korosztály  életéből  itthon.

 

Inkubátorrról  én  is  tudok.  Csupán  az  nem  mindegy,  hogy  hogyan,  s mire  használjuk  azokat. /  ennek  vázlatát, a  "versenyképesség  topicban"  már  vázoltam  tavaly,  s  az  anyázáson  kívűl,  talán  ha  azt  nem  veszem,  hogy  leidiótáztak /  Tudod,  a  Svédek,  a  "Folyamatos  fejlődést   biztosító  minisztériumot " ezért  hozták  létre,  hogy  koordínálják,  a legmagasabb   szinten biztosítsák  a  feltételeket  hozzá .  

Nálunk,  mire is  használták  /  amit  egyáltalán  lehítvtak /  az  EU-s  csatlakozási,  felzárkózási  támogatásokat?

 

no  látod,  az  oktatásnak  éppen  azt   kellene  biztosítani,  hogy  az  emberek,  a  megszerzett  tudásukat  itthon  tudják  érvényesíteni,  érvényt  tudjanak  ennek  szerezni.  Sajnos,  sokan  szólni  sem  mernek,  mert  azt  látták,  s  látják  mind  a  mai  napig,  azonnal  félreállítják  azt,  aki  kimeri  nyitni a  száját.  /  nemtom,  csak  sejtem,  hogy  tbandi  kartács  erre   értette  é,  hogy  1989 előtt,  "hül>ét  kellett  csinálni  magunkból,  ha   érvényesűlni  akartunk,  ma  úgy  néz  ki  mindenki  meghül@ült"  no  majd  kiigízítja  ha  tévednék. /

 

Magam  részéről   tanúsíthatom,  hogy  azonkívűl,  hogy  többször  annyit  kellett  dolgoznod  azért,  hogy  elismerjenek, s ha  sokat  akadékoskottál,  ha  nem  akartad,  hogy  eltegyenek  lábalól,  odébb  kellett  állnod.  /  1977-ben,  még  figyelmeztettek  erre,  utánna,  már  magam  is  tudtam,  mikor  kell  odébb  állnom.  az  is  igaz,  több  barátom  az  életével  fizetett   azért,  amiért  őket  nem  figyelmeztették  időben /  Azóta  is  köszönettel  tartozom  annak,  aki  akkor    erre  "megtanított".

 

no  látod, erre  szoktam  mondani,  Mo-on,  az  "élet,  nem  habostorta".

 

Ezért  nem  szeretném,  ha  a gyermekeim,  unokáimnak  is  így  kellene  élniük  a  szülőhazájukban,  mint  a  mi  korosztályunknak  kellett.  1989-ben  ebben  reménykedtünk, hogy  ezen  változtatni   tudunk,  mára a reményeink  is  elszálltak,  s  mégsem  adjuk  fel.  "  míg  élek,  remélek"  tanította az  irodalom tanárom.