A tüzérek legyilkolását már Jókai is cáfolta a Kőszívű ember fiaiban. Haynau és pribékjei próbálták ezzel bemocskolni a honvédtisztek renoméját ezzel a váddal. Semmilyen parancs nem volt, s meg is akadályozták az attrocitásokat ( akkoriban egyébként barbár tettnek számított egy város passzióból lövetése).

Abrudbánya: a magyarok katonai műveletet indítottak, a románok pedig a magyar civileket mészárolták le, illetve a fogságba esett honvédeket. A német légió két tisztje visszavonulás közben inkább öngyilkos lett, mint fogságba essen, mert kegyetlen kínhalál várt rájuk.

A nemzetiségi megbékélés harcosa, Bem pl. a besztercei románokat ki akarta telepíteni, mivel a Moldvából kétszer is betörő Urban seregeinek megjelenésekor fellázadtak. Kossuth fújta le az akciót.