"A Vécsey féle történet igaz, de egyedi eset volt szerencsére."

 

Hát ebben a mértékben szerencsére egyedi..

De amúgy korántsem.

Ottinger Ferenc,a Batthyány-kormány hadügyminisztériumának első megbízott vezetője még a pákozdi csata előtt dezertált és végig az osztrák oldalon harcolt.

A későbbi történetírások szívesen emlegették "Franz Ottinger" néven,hogy jobban illeszkedjék a dolog a "magyar-osztrák" sémába -és eggyel kevesebb "nemzeti szégyent" kelljen magyarázgatni.

A német hangzású magyar nevekkel amúgy is szívesen támogatták meg a sematizmust,osztrákként emlegetve pl a szerencsétlen sorsú Lambeg császári megbízottat.Noha Lamberg József magyar ember volt,még magyar nyelven írt is -viszont rendírhetetlen császárpárti.Tábornokként!

Igaz,a harcokat már nem érhette meg. 

 

Az "egy szem Damjanich" horvátként aligha lehetett egy szem,lévén hogy szerb volt.

Knézich Károly viszont horvát ember volt,valóban.

De mindkettő 13-ból volt egy -és nem tizenháromezerből.

Azt gondolom,jónéhány kevésbé ismert nevet lehetne még melléjük sorolni.