A hét főalappont közül a mai Magyarország területére csak a nadapi esik, ezért mind az 1921-es, mind pedig az újabb, 1949-ben kezdődött hálózatmérésnél ebből kellett kiindulni. A Nadap főalappont tengerszint feletti magasságát a pontot jelölő obeliszk talpazatának üregében lévő gránittáblából kiemelkedő csiszolt felület jelöli, melyet az 1888-ban végzett mérés alapján 173,8385 m-ben állapítottak meg.

</P>

Az 1949-ben kezdődött hálózatmérés során – 1951–1954 között – a Nadap főalapponttól kb. 100 m-re új főpontot helyeztek el, illetve az ország különböző helyein további hat új főalappontot határoztak meg (Diszel, Mórágy, Cák, Szarvaskő, Sátoraljaújhely, Máriaremete). A hálózat kialakítása és mérése – melyet Bendefy Lászlóról, aki a főalappontok és a hálózat tervezését végezte, Bendefy-hálózatnak is nevezünk – 1964-ig tartott. A Bendefy-hálózatban jelenleg 9 482 db magassági alappontot tartanak nyilván.

Időközben a nadapi alapszintről áttértünk a kelet-európai alapszintre, az ún. balti (konstadti) alapszintre, amely 0,6747 m-rel feljebb van, mint a nadapi alapszint (ez egyébként sok gondot okozott a vízügyi létesítmények építésénél). A Nadap főalappont magassága így B173,1638 m, a balti alapszinthez viszonyítva.

http://www.fomi.hu/internet/magyar/szaklap/2001/09/2.htm