"A mai felfogás szerint a fény kettős természetű."

Szó sincs róla. A fény egységes jelenség, semmiféle kettős természete nincs. Jelenlegi tudásunk szerint legjobb modellje a kvantumelektrodinamika (QED).

"Vagyis terjedéskor pontosan úgy viselkedik mint a hullámok, elnyelődéskor és kibocsátódáskor pedig részecske tulajdonságokat mutat."

Ez csak azért van, mert le akarod fordítani a dolgot a makroszkopikus szemlélet által formált nyelvedre. No persze, ld. "Síkföld": mi a henger, kör vagy téglalap?

És ez nem csak analógia: a fénynek tényleg egységes leírása van, amiben nem "egyszer így, egyszer úgy" viselkedik. Ez a QED.

"A hullámtermészetet számtalan kísérlet bizonyítja. Például, a Doppler jelenség. A Doppler jelenség (és sok más jelenség) azonban értelmezhetetlen vezető közeg nélkül."

Ex cathedra kijelentés: ezzel nincs mit kezdeni. Mi az, hogy értelmezhetetlen? A fény Doppler effektusa köszöni, jól van, és éppenhogy nem kell hozzá vezető közeg. Ugyanis magából a relativisztikus invarianciából következik, ami eléggé erőteljesen konfliktusban áll bármiféle "vezető közeg" feltevésével (Michelson-Morley!).

Az egy másik kérdés, hogy a hanghullámok Doppler-effektusánál beszélünk vezető közegről. Ott ugyanis van ilyen, és a hang Doppler effektusa nem is olyan, mint a fényé. Teljesen más a sebességfüggése: a fénynél pl. mindegy, hogy a forrás vagy a megfigyelő mozog, a hangnál pedig nem (és nem véletlenül: a fénynél nincs abszolút viszonyítást adó rendszer, amihez képest mérhetnénk a fenti mozgásokat, a hangnál ellenben van: amiben a levegő áll).