Olvasgatlak benneteket ahogy az időmből telik. Nem értem miért kellene valakit meggyőzni vállaljon gyereket ha nem akar. Ha nincs meg a vágy miközben lát egy tündéri kis babát, nem érzi a hiányt egy manónak?
Egy biztos gyereket vállalni nagy felelősség. Viszont azokat sem értem akik olyan kijelentéseket tesznek hogy nem fogja tudni szeretni a gyerekét ezért nem vállal babát. Három gyerekes anyukaként az ilyen kijelentésekre csak azt tudom mondani hülyeség. Azt sem állítom, hogy rögtön ahogy születés után meglátja, megfoghatja valaki a saját csemetéjét máris óriási szeretetett érez. Mindenkinél változó hogyan alakul ki a kapcsolata a csemetéjével.
Ma már egyre jobban kitolódik a nők szülési kora. Mégis egy férfi bármikor meggondolhatja magát és lehet gyermeke, míg egy nőnek van egy bizonyos időkerete.
Egy gyermekemet sem tudom megbánni. Nagyon sok örömmel, de fájdalommal, lemondással is jár egy baba.