Kedves Privatti,
bocs a zavaros fogalmazásért.
A példa a következő:
Van két egyforma űrhajó (A és B), hajtóművel, órával, pontszerűek. Állnak egy inerciarendszerben (K). Helyük: xA1, xB1, mondjuk xA1=0, xB1=L.
t1=0-kor bekapcsolják hajtóművüket, állandó gyorsulással (hogy csinálják?: ez a mérnökök dolga). t2=t-kor kikapcsolják a hajtóművüket, ekkorra miondkettő v sebességgel mozog, helyük: xA2=xA1+s=s, xB2=xB1+s=L+s.
Négy esemény:
A hajtóműve beindul: tA1=0, xA1=0
B hajtóműve beindul: tB1=0, xB1=L
A hajtóműve leáll: tA2=t, xA2=s
B hajtóműve leáll: tB2=t, xB2=L+s
Írjuk le ezt egy v sebességgel mozgó koordinátarendszerből (K') (ezt neveztem érkezési rendszernek, korábban már használtuk ezt a szót, ebbe a rendszerbe "érkeznek meg". Rendben: ez homályos fogalmazás, félreérthető elnevezés.)
Ebben a rendszerben a hajtóművek beindulása előtt az űrhajók -v sebességgel mennek. Ezután:
átszámítás Lorentz-szel, b=gyök(1-v2)
A hajtóműve beindul: t'A1=0, x'A1=0 (ez a K' origó definíciója)
B hajtóműve beindul: t'B1=-v*L/b, x'B1=L/b (korábban tehát, mint A-é)
A hajtóműve leáll: t'A2=(t-v*s)b, x'A2=(s-v*t)/b
B hajtóműve leáll: t'B2=(t-v*(L+s)/b, x'B2=(L+s-v*t)/b (korábban tehát, mint A-é, ugyanannyival)
A hajtóművek beindulása után az űrhajók sebessége -v-ről 0-ra "nő".
A hajtóművek leállása után mindkét űrhajó áll ebben a rendszerben, tehát x' koordinátáik és a köztük levő táv már nem változik.
Erre írtam, hogy ez a specrelből kiszámítható: a B űrhajó korábban indítja hajtóművét, mint az A, és korábban is állítja le. (Ezt a példát vettük akkor, hogy elszakad-e kozéjük kötött L hosszú kötél)
Namost: az áltrel alapelve: gyorsuló koordinátarendszerekből is le lehet írni a fizikai folyamatokat.
Kérdés: hogyan?
Pl. rögzítsük az űrhajókhoz a koordinátarendszert.
Problémáim:
- lehet-e?, vagy csak az egyikhez. Valószínű, nem lehet mindkettőhöz, mert ekkor nem változhatna közöttük a táv.
- Fel kell-e itt is venni egy tehetetlenségi erőteret (mint a hygaományos mechanikában), mely a B űrhajó felől az A felé "mutat"?
- Érvényes-e ebben, amit a földre eső fényről írtál, hogy ez az erőtér is növeli a B űrhajóról az A-ra eső fény energiáját, s növeli e tehát a frekvenciáját?
- Hogy jönnek ebből ki az óraállások? Ki lehet-e ezt egyszerűen számolni geometriai alapon?
Vélekedés:
A K és K' rendszerek koordinátatengelyei a téridőben egyenes vonalak, Minkowski metrikával. A gyorsuló űrhajóhoz rögzítetté görbe. Ez jelenti-e azt, hogy a gyorsuló koordinátarendszer görbevonalú koordinátarendszer? Más lesz-e ebben a metrika, azaz az ívelem kiszámítási módja, és van-e ennek köze a görbevonalú koordinátarendszer görbületéhez, ha egyáltalán jól fogom fel?
Ha valaki ezeket meg tudná mutatni, vagy esetleg a kérdésfeltevésekben megbúvó hibákra rá tud világítani, sokat segítene nekem a megértésben.
Üdv: egy mutáns
