Hatti
gurta ’bekerített hely’, tör.
jurt,
jurta
Hatti
haruna ’egy tárolóhelyiség’, lat.
arena (eredetileg:
harena)
Idézet tőlem a Volt-e magyar rovásírás? topicból (327. hsz.):
Götz például behatóan foglalkozott a h-r, g-r, s-r hangok által meghatározott – bekerítettségre, köröző mozgásra utaló – szavak családjával. Lásd: magy. kert, cserény, karám, garád, góré, szérű, csűr, fészer (tkp. a TESZ szerint is fél-szer, vö. falunagy>fónagy), kürt, kürtő, szarv, korsó, hordó, kulacs, szilke, csajka, serpenyő, karika, korong, gyűrű, hurok, garabó, kerít, horog, karom, hurok, háló, görbül, görbít; akk./assz. haru ’háló, hurok’, širdu, sirdu ’kötél, kantárszár, gyeplő’ (sodrással készítették), gaggaru ’korong’, kallu ’egy nagy edény’, karpatu ’egy nagy edény’, karu ’hordó’, sarsaru ’egy edény’, sila ’egy űrmérték’; héb. g-d-r, ch-r-m ’bekerít’, k-t-r, h-t-r ’körülvesz’, ’agal ’köröz’, ’akal ’görbít’, kikar ’korong’, ’ereb ’szövet’, ’aros, serid ’fonadék’, kalachat ’fazék, üst’; ógör. khórtosz ’bekerített, védett hely’, külix ’kehely’, güro ’teker, forgat, csavar’, kürte ’fonadék’, kürtia ’kosár’, kraterosz ’üst’, szkoliosz ’görbe’; lat. hortus ’kert’, gyrus ’csavarodás, tekervény, gyűrű’, cratis, crates ’fonadék’, sero ’összecsomóz’, cortina ’üst’, crater ’korsó’, calix ’kehely’, seria ’hordó’, solium ’kád, koporsó’; csuv. ś∂r∂ ’gyűrű’; óind k-r-t ’fonni’, č-r-t ’csomózni’; etióp karabo ’kosár’; arab haram ’hárem’; gót garda ’karám’; ófeln. gurtil ’öv’, kratto ’kosár’, hurd ’fonadék’; tör. qori ’körülvesz, őriz’; baraba-tat. qoram ’udvar, ill. udvar, amelyben állatokat tartanak’; ném. Garten ’kert’, Gürtel ’öv’, Kratte ’kosár’, Kreis ’kör’, Hürde ’karám’, Korb ’kosár’, Krug ’korsó’, Karaffe ’palack’, Kelch ’kehely’, Kelle ’vakolókanál, csanak’, Schalle ’tál’, Silo ’siló’, Geschirr (edény), Sarg ’koporsó’, Garn ’fonál’, krümmen ’görbül’, krümpfen ’görcsöl’, schürzen ’hurkol, csomóz’; litv. gardas ’karám’; ószláv gradu ’bekerített hely, város’ (szerintem a гóрод is a magyar garád fejleménye); szlk. krám, kram ’favágók, szénégetők alkalmi lakása, szálláshelye’.
Amit Götznél nem látok: magy. csörlő; ógör. kirkosz ’gyűrű, karika’, koronosz ’görbe, hajlott, hajlított’; lat. arena, eredetileg: harena ’kör alakú küzdőtér’, circus ’kör, ill. kör alakú pálya kocsiversenyek számára’, cohors, cors ’bekerített hely, udvar, cserény, karám’, curvare ’görbít, hajlít’, crispus ’göndör, fodros’, circulus ’köröcske’; ófeln. hring ’kör, gyűrű’, garto ’kert’; ófranc. curt ’bekerített udvar’, cercle ’köröcske’; óang. hring ’körpánt, fonadék’, geard ’bekerítés, kerítés, sövény’; ónorv. hringr ’gyűrű’; ófríz hring ’gyűrű’, garda ’kert’; óbolg.–ómac. kragu ’kör’; régi észak-franc. gardin ’kert’; ang. court ’udvar, sportpálya, bírósági székhely (régen a törvénykezés a mezők v. a város elkerített részein zajlott), whorl ’lendkerék v. emelőcsiga (1460 k.), levél- v. virágkarika, örv a növény szára körül, csigafordulat (pl. az ember ujjbegyén)’.
Ebbe a szócsaládba tartoznak még Götz szerint a következő – tekergőző, kacskaringózó mozgással összefüggő – szavak: óind srp ’csúszik-mászik’, krmi ’féreg’; zend rap ’csúszik-mászik’; óír cruim ’féreg’; litv. kirmele ’féreg’; ógör. herpo ’csúszik-mászik’, herpesz ’kígyó, féreg’, rhomosz ’szú’, karabosz ’bogár, rák’, szkorpiosz ’skorpió’, szkarabaiosz ’szkarabeusz’; lat. repo ’csúszik-mászik’, reptilium ’csúszómászó’, crabro ’lódarázs’, serpo ’csúszik-mászik’, serpens ’kígyó’; oszm. sazağan ’sárkány, nagy kígyó’, yoğur- ’gyúr’; csag. čavur ’fordít, forgat, csavar’; ném. Raupe ’hernyó’, Krebs ’rák’, Krabbe ’rövidfarkú ollótlan rák’, krabbeln ’kúszik, mászik’, robben ’kúszik, mászik’; franc. ecrevisse, skrebis, escarabiso, ekrebis, karabiso ’rák’.
Vö.: magy. sereg, sürög (=forog, forgolódik); serít (=spinnen, drehen), serül (=sich wenden, sich drehen); sürög-forog, csűr-csavar (mindkét szóelem a családba illik), kavar, kever, habar, gyűr, gyúr, sertepertél, görget; sárkány.
szumír GAM gur2 ’kör, hurok, csomó, kötés, abroncs, karika, gyűrű’
akk.
kippatu ’kör, abroncs, karika, gyűrű’;
šumutu ’(?) abroncs, gyűrű, karika’
szumír GIŠ.GAM ĝešgur2 (gešgur2) ’karima, körszegély’
akk. kippatu ’kör, abroncs, karika, gyűrű’
szumír HIxAŠ2 har ’gyűrű, háló, hurok’
akk.
kamkammatu ’gyűrű’
szumír DUG.DAG.KISIM5xBI dughara4 ’egy nagy tartály’
DUG.DAG.KISIM5xU2+GIR2 dughara5 ’ua.’
DUG.HA.RA dugha-ra ’ua.’
akk.
harû ’ua.’
GIŠ.HIxAŠ2.HIxAŠ2 ĝeš-har-har (geš-har-har, giš-har-har) ’bekerítés’
akk.
usurtu ’az ellenség bekerítése, bekerítő hadmozdulat’
LAL sur5 ’hám (lószerszám)’
UZ3.ERIN2 surx(ERIN2) ’ua.’
Forrás: http://psd.museum.upenn.edu/epsd/nepsd-frame.html
További szumír megfelelők Götz nyomán: harub ’egy rovar, féreg’, gar, kar2 ’körülzár, körülvesz, keret, kerítés’, gur ’körülvesz, csavar, teker, forgat, hajlít, gabonamérték, pecsétel’ (a gyűrű az ujjra csavart karika alakú tárgy, melyet pecsételésre is használnak, sőt régen, különösen férfiaknál, ez volt az elsődleges rendeltetése), kur3 ’gabonamérték’; har ’összetekeredik, gyűrű, horog, hurok’, hur ’gyűrű, horog, hurok’, kur2-kur2, gur2, kur2 ’görbül, görbe, börbület, görbít, hajlít, kör’, sur, šur ’elhatárol, körülhatárol, körülzárt hely, helyiség’, šuru, šurun ’ól, istálló, karám’, šer ’köt’, sur ’fon’, gal ’egy nagy korsó’, gur9 ’egy mérőedény’, gur7 ’hordó, gabonaraktár, egy űrmérték’, hara2 ’söröshordó’, sila2 ’egy mérőedény’, šur ’egy edény’
szumír SAR
sar ’kert, területegység, térfogategység’
akk.
mūšaru ’virág- v. zöldségágyás, kert, zártkert’
Forrás: http://psd.museum.upenn.edu/epsd/nepsd-frame.html
A sor hosszan folytatható, itt most a Götz által összeszedett kifejezések számát csak néhánnyal egészítettük ki. Érdemes megjegyezni egyébként, hogy „Győr” helyneveinket is pl. az avar gyűrűvárakkal magyarázzák.
Ami a lényeg: elég hajmeresztő, ha a TESZ olyasmit állít, hogy a „kör” XVII. századi fejlemény.
