Kedves Astrojan,

tényleg mulatságos ez a beszélgetés. Ha le van zárva egy óra hermetikusan a Földön, akkor a GPS-en csücsülő megfigyelő nem tudja megmérni, hogy az miként jár. De a modellnek ettől még pontos elképzelése van arról, hogy mit csinál az az óra. És ha az összes földi óra le van zárva hermetikusan, a modellnek akkor is van pontos elképzelése az idő múlásáról a Földön (a keringő rendszerben). Talán szerencsétlen, hogy a relativitáselméletben azt mondjuk, hogy "A megfigyelő így látja a dolgokat, B meg úgy". Itt nem fizikai látásról vagy érzékelésről van szó, hanem arról, hogy a modell mit ad A számára vagy B számára. Természetesen egy valamirevaló fizikai modellben egy konkrét fizikai érzékelést is tudunk modellezni, hiszen ennek alapján tudjuk a tapasztalatot a modell jóslataival összeegyeztetni. De a modellnek belső logikája van, ami független attól, hogy a valóságban ki és mit tud érzékelni.

Mondok egy hasonlatot. Képzeld, hogy sötét alagútban megy a vonat, az utasok nem látnak semmit. Ezt a szituációt modellezheted a newtoni fizikában és kijelentheted: az alagút szemszögéből a vonat mozog, az utasok szemszögéből az alagút. Függetlenül attól, hogy ők ebből mit látnak. Vagy képzeld, hogy távol van tőled valaki, nem is tudod pontosan hol (pl. én az USA-ban). Ezt a szituációt is modellezheted a newtoni fizikában és kijelentheted: az illető pontos órája ugyanúgy jár (szinkronban van) az én órámmal. Annak ellenére, hogy a valóságban nincs módod ezt ellenőrizni.

Minden ember modellekben gondolkodik, még ha elnagyoltban is. A gondolkozás és a megismerés lételeme a modell, egyszerű fogalmakból felépíteni összetett fogalmakat és egyszerű feltevésekből levezetni bonyolult állításokat.