Törölt nick Creative Commons License 2006.02.27 0 0 588
„Az eseményhorizont nem így működik. Ha egyszer valami bejutott mögé, az nem mehet ki. Pongyolán megfogalmazva ez az eseményhorizont definíciója (precízen az ún. csapdafelületekkel van definiálva, ahonnan hiába lőjük ki a fénysugarat, nem tud kijutni).”

Gömbszimmetrikus felület esetén nem is lehet vita tárgya.

Érvényes-e abban az esetben, ha az EH magassága változik?
Igen, de szerintem nem a teljes fekete lyukat tekintve.
„Ha egyszer valami bejutott mögé, az nem mehet ki...” ahol legalább olyan, vagy nagyobb sugarú az EH magassága mint ahol bejutott.
Eljuthat-e olyan területre, ahol az eseményhorizont kisebb sugarú? Szerintem igen.

Például egy forgó FL esetében az egyenlítőn R magasságban térül a fénysugár körpályára. A sarkoknál ez r (r<R) alacsonyabb magasságban valósul meg.
A sarkok fölött R magasságban haladó fénysugár még képes elhagyni a FL környezetét, de az egyenlítő fölött R magasságban haladó fénysugár már éppen körpályára kényszerül... nem távolodik, de NEM IS KÖZELEDIK a szingularitás felé.

Ebből következik, hogy az egyenlítőnél R magasság körül csapdába ejtett fény ha a sarok felé halad kiszabadulhat, mert r magasság fölé kerül, valahol R>= h>r sugáron.

Az EH képzeletbeli görbületének sugara a sarkok felé kisebb, mint az egyenlítőn haladva, fordított arányban a gravitációs mező mértékével. Abban a magasságban ahol az egyenlítőn éppen körpályán maradhat a fénysugár, véleményem szerint a sarkok felé haladva törvényszerűen kiszabadul, mert a gyengülő gravitációs tér nem képes még kisebb sugarú haladásra kényszeríteni, mint az egyenlítőn.
laszilo
Előzmény: Törölt nick (556)