Nézd bizonyos vagyok benne hogy nálam százszor jobban értesz a közgazdaságtanhoz, - hiszen, bár tanultam közgázt azért laikus vagyok - ezért különösebb bizonygatás nélkül elfogadom tőled, hogy sok olyan eset van amikor a modell látványos hibáját gyorsan észreveszik és ezt korrigálják is.

Azonban.

Személyes véleményem szerint, már az axiomáknál problémák vannak.

Pl.

Pl. A közgazdaságtan úgy tekint a piaci szereplőkre mint akik az adott környezetet értve tudatosan a legjobb megoldást választják, - vagy törekednek rá - ha módjuk van rá.

Azonban ez nyilvánvalóan hibás, hiszen a gazdaság minden szintjén egy kaotikus rendszer.

Nem tudom, hogy a tudomány hogyan működhetne másként. Vannak hipotézisek, és közülük mindig a tényekhez leggazdaságosabban illeszkedőből lesz a mainstream elmélet.

Azonban van egy lényeges különbség. A tudományos módszer szerint minden hipotézis csak addig él amig a megfigyelések minden esetben alátámasztják.

Ezzel szemben a közgazdaságtanban ez nem kizárólagos feltétel. Pl. rögtön a kereslet kinálat "törvénye" sem teljesül minden esetben. És bár elhiszem neked hogy vannak esetek amikor gyorsan reagálnak, de vannak olyanok is amikor lazán tovább használják a hipotézist, noha az ellenkezőjét bizonyitó megfigyelések is vannak. Lehet egy modell, vagy hipotézis részleges, nincsen ezzel semmi baj, de akkor meg kell határozni azokat a perem feltételeket, amiken belül mindig teljesül. És akkor ott teljesüljön is mindig. :)

Megismétlem, én úgy gondolom hogy az axiomákat kellene ujragondolni, és rögtön lehetne tudományos alapra helyezni az egészet. Gyanitom valaki egyszer majd meg is teszi, és besöpör érte egy nobel dijat.

Az utolsó problémám pedig pozitivista természetű.

Tetelezzük fel hogy a közgazdaságtan működik.

Aki közgazdasági ismeretekkel rendelkezik, az ennek birtokában tetemes előnnyel indulhat a piacon a vaktában botladozókkal szemben.

Tehát a közgazdászok gazdagabbak mint a más végzettségüek.

Igaz lenne ez?