A madárinfluenza egy nagyon régi betegség. Jelenleg is több gócban fordul elő a világban széltében-hosszában. Nagyon sok tipusa van H tipusból több van, mint száz N tipusból is néhány tíz. Ezek a vírusok a vízimadarakban elsősorban kacsában libában élnek év milliók óta. Ha a kacsákat libákat együtt tartják tyúkokkal akkor ezen vírusok némelyike egy specifikus változáson megy keresztül úgymond fölpasszálódik és létrejön az úgynevezett virulens vírus. Ami a tyúkokra és egyéb madarakra veszélyes, a kacsákra és libákra is, de nem minden madárra. Például a galambra egyáltalán nem. Sajnos ezek a vírusok alkalmazkodhatnak több emlős állathoz is és azokban is betegséget képesek okozni. Így az emberhez alkalmazkodott változat is megjelent. (A legkorábbi biztosan  beazonosított eset az ún. Spanyol-nátha járvány az 1. Vh. után.)

 

A jelen helyzet akkor kezdett elmérgesedni, amikor Délkelet-Ázsiában kialakult egy különösen virulens H5N1 és egy H7N1 törzs. Sajnos kidertült, hogy a vírushordozó állatokkal közeli kapcsolatban élő emberekre a H5N1-es törzs át tud menni és bennük sokszor halálra vezető súlyos influenzát képes okozni. DK-Á-ban él több mrd ember abból 120 valahány ember lett beteg és közel 70 halt meg.

 

A téli Törökországi esetek azért voltak sokkolóak, mert úgy tűnik a török vírus már könnyebben fertőzi az embereket, de mintha a halálossága csökkent volna.

 

Igazán nagy veszély akkor várható, ha kialakul egy olyan vírus, ami emberről emberre terjed és hasonlóan virulens, mint a dél-kelet-ázsiai H5N1 törzs.

 

DE ILYEN MÉG NINCS, AZ EMLÍTETTEK KÖZÜL MÉG EGYIK SEM KÉPES EMBERRŐL EMBERRE TERJEDNI. MINDEN EMBERI ESETNÉL KÖZVETLEN MADÁR EMBER KAPCSOLAT VOLT KIMUTATHATÓ.

 

Az említett pandemia, amit emberről emberre terjedő vírus okoz, kialakulhat ugyan, de lehet, hogy semmi köze nem lesz ehhez az állategészségügyi gondot okozó vírushoz.