LvT Creative Commons License 2006.02.17 0 0 766
Kedves phls!

> Tudom, mi a különbség a tárgy szerepét tekintve a könyvet ír és a könyvet olvas közt. [...] Szerinted le lehet kaszabolni halottakat? Ki lehet vágni farönköket

Ha könyvet lehet írni, akkor halottakat is le lehet kaszabolni. Sőt még inkább, mert a kaszabolás mint cselekvés közvetlenül kapcsolódik a cselekvés eredménytárgyához, a halotthoz. Míg az írás közvetlenül csak a kézirathoz kapcsolódik, mint eredménytárgyhoz: a könyvhöz csak további cselekvéseken – lektorálás, szedés, nyomtatás stb. – kötődik.


> Betegség végezni csak élő szervezettel tud

Ennek a megállapításnak nincs köze a nyelvhez, így ahhoz sem, hogy az esztergomi dögökkel mi végzett. De azért mint biológus megjegyezném, hogyha már precízkezünk, akkor pl. megemlíthető, hogy a vírusok kielégítik azt a megállapítást, hogy a betegség nem élő szervezettel is tud végezni.

Éppen minap kerestek meg egy problémával: a tbc-tenyésztés, amellyel kimutatható a Mycobacterium-fertőzés, kilenc hétig tart. A kérdéses mikrólabor a vizsgálat végeztével jelenti ezt (standardizált módon) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP), és az a jelentésben szereplő adatok alapján ennek költségeit az Oep a labornak megtéríti. Igen ám, de az a helyzet állt elő, hogy a tenyésztés kilenc hete alatt a beteg, sajnálatos módon, elhalálozott. Emiatt az OEP ezt a vizsgálatot nem akarja finanszírozni, mert álláspontja szerint halottaknak nem lehet tbc-tenyésztést végezni...

Rorimack 761-esbeli megjegyzése is ugyanilyen szőrözés volt, mint a fenti OEP-es álláspont. A standardizált jelentés, sajnos, egy időpillanatban lezajló eseménynek tekint minden ilyen beavatkozást, ezért állandó probléma van akkor, amikor olyan tényekre alkalmazzuk, amelyek nem pillanatszerűek. A bürokrácia viszont azon az állásponton van, hogyha az adott jelentésforma nem teszi lehetővé tágabb időszakot felölelő vizsgálat kódolását, akkor az ilyen vizsgálatok nem is léteznek.

A 761-esben kritizált megállapítás is azért ilyen, mert a magyar nyelv nem engedi meg a főneveken az idő jelölését, pedig nyilvánvaló, hogy ha időgrafikont rajzolunk fel, ahol a döglött állapotot * jelöli, a bélgyulladást (betegséget) =, a halált pedig H, a kijelentés időpillanatát pedig X, akkor a kijelentés így néz ki:

******X******H========

Vagyis a ’dög’ a kijelentéskor jelen időben van, a ’bélgyulladás’ pedig múltban (sőt régmúltban [befejezett múltban], mert egy referencia-időpont, a halál, előtti állapotról van szó). A kijelentés tehát: „Az esztergomi [jelenkori] dögökkel [múltbéli] bélgyulladás végzett”.

Ez ugyanolyan mondat, mint a „Bejárónőnket kinevezték egyetemi tanárnak”. Ez egyáltalán nem implikálja sem azt, hogy a bejárónő jelenleg is egyetemi tanár, sem azt, hogy a kinevezése pillanatában már bejárónőként (is) volt mellékállása. Ez is egyszerűen a jelenkorból szemlélve, a jelenkori tényekre utalóan ír le egy múltbeli pillanatot. Ugyanez igaz hosszabb múltbeli cselekvésre is, sőt még pregnánsabban is: a „Bejárónőnk egyetemi tanár volt” mondat egyenesen arra utal, hogy az illető, aki most bejárónő már nem egyetemi tanár, tehát csak a múltban volt az, de akkor még nem (feltétlenül) volt bejárónő. Mi kivetni való lenne hát a „A dög beteg volt”-ban? Elvégre az, ami most dög az már nem beteg, csak a múltban volt az, amikor még nem volt dög.

A kijelentést mindkét esetben nem az állapotváltozást szenvedő tette, hanem egy külső megfigyelő. És a külső megfigyelőnek az emberi kultúrából adódóan a halál is csak egy állapotváltozás: a világon mindenütt a halottak a túlvilágon élnek, alkamasint vissza is járnak, kapcsolatot is találhatsz velük. De ha ateista és materialista is vagy, akkor is egy élő személy, állat csak annyira él, amennyire a te agyadban leképeződik. A halállal ezek az emléknyomok nem törlődnek, aki nap mint nap gondol az elhunyt szeretteire, annak még friss emléknyomai is keletkezhetnek velük kapcsolatban. Ilyenformán a halál és az (ismeretlen helyre való) eltávozás között nincs kulturálisan különbség, ez is csak egy állapotváltozás, ha irreverzibilis is.

A nyelv pedig az emberi kultúrához kötődik, azt képezi le, nem a biológiai ismeretek puszta formularizálása.
Előzmény: phls (765)