Érdekes kérdés, hogy miért próbálnak a Hamásszal tárgyalni. Erről most olvastam egy érdekes cikket, miszerint Putyin ezúttal egyszerre haragította magára a Nyugatot és saját keményvonalas katonáit, mivel katonái éppúgy utálják a talán csecsen kapcsolatokat is ápoló Hamászt, mint a nyugatiak...

A cikkben megszólaltattak orosz politikai elemzőket, akik szerint bár kockázatos, mégis racionális Putyin játéka, mivel ha sikerül tető alá hozni egy megegyezést, az óriásit növelné Oroszország nemzetközi presztízsét. Hasonlóan ahhoz, ha véletlen Iránban sikerülne mégis egy megegyezést összehozni. (Az irániak állítólag pár napja mégis hajlandónak mutatkoztak Moszkvával tárgyalni az orosz területen folytatandó dúsításról.)

Azt is megemlítették, hogy ugyan az egymillió (zömmel régi állampolgárságát megőrző) orosz zsidó komoly kapcsot képez Izraellel, és az utóbbi időben bizonyos kulturális vonzalom figyelhető meg a két ország között, ám Oroszország Európa legnagyobb muszlim kisebbségével rendelkezik, és rájuk éppúgy kénytelen tekintettel lenni, mint Izraelre...

Én minden ilyen megokolástól függetlenül kicsit kalandorságnak érzem a Hamásszal kapcsolatos húzást.