Via Galvani Creative Commons License 2006.02.13 0 0 0

Itt közreadom tehát.

 

Tegnap megint ezer meglepetést tartogatott nekem a MÁV. A végső konklúzióm, hogy télen csak az utazzon vonaton, akinek végképp nincs más választása, különben hétbaj lesz.

Szóval: Már a hét elején csak nagyon későn érkező IC vonatra tudtam volna helyjegyet kapni vasárnapra, ezért belekalkulálva, hogy télen mindig késnek a vonatok és másnap be kell vánszorogni a mhelyre, inkább vállaltam a korábbi érkezés reményében egy gyosvonatot. Három órakor indiltam H....-ról, családom ölelő karjaiból kiszakadva. Debrecenig nem is volt baj. 16.51-kor indult (volna) egy gyors a Nyugatiba, amit azzal próbáltak érdekessé tenné, hogy Szolnokon a vonat egyik felét lecsatolták, az ment Szegedre. Sajna, az információban és a hangos bemondóban vhogy az ügyeletes "mancika" ökeverte, és a vonat első felét határozta meg bpesti végcéllal. Természetesen nem így volt. Sokan utaztak, bár szerencsére én olyan kocsikban ültem, ahol kényelmesen le lehetett ülni. Az utasok 80%-a egyetemista volt. Tapasztalt, a járatot jobban ismerő egyetemisták körében felröppent a hír, hogy nem a "jó oldalon állunk", ez Törökszentmiklós előtt lett bizonyosság.  Nagyon jó kis közösség verődött össze, egymást segítve, informálva, fasírt és meleg pogácsa illatú csomagokat húzva-vonva vonszolódtunk át hosszú kocsisorokon, néhol sűrű ember és csomag kupacokon. Csak azért bírtam elviselni, mert tényleg jófejek voltak az utastársak (az egyik állította, hogy én is "eltés" vagyok, ő ott látott engem). Persze hétvégén kialudtam magam némileg, ez téveszthette meg, sietve közöltem vele, hogy legöregebb tanárának is a nagymamája lehetnék és különben is.

Nagy hajsza volt, végül elértük még Szolnok előtt a célt, és gyorsan lerogytam egy ülőhelyre. Mondanom sem kell, a kalauz csak ekkor keveredett elő, rögvest leszidva az egyik srácot, miért nem pakolja el a hátizsákját, nem lehet tőle elférni. Némán meglincseltük. Jegyet Zugló után kezeltek. Ja, és késtünk több mint félórát! És akkor még szerencsés vagyok,  mert ha IC-vel jövök, akkor beragadtam volna a a bombariadózott Keletibe!

Az a szomorú, hogy ez tljképpen teljesen szokványos hétvégi ügymenet a MÁV-nál. Ezennel felhatalmazlak, hogy vmennyi vad fórumodban akár névvel-címmel-ig. számmal ócsárolhatod a nevemben a felháborító és tűrhetetlen MÁV-ot!

Előzmény: Via Galvani (-)