Kedves mmormota,

Hétvégén nem neteztem, így csak most olvastam válaszod. Késői reagálásom oka tehát nem az érdektelenség.

Először is köszönöm, hogy foglalkoztál problémámmal, melyről persze belátom, hogy marginális a topikban tárgyalt többihez képest. Ha azonban mégis érdemesnek tartod továbbgondolásra, lenne néhány észrevételem.

A rugós átfogalmazás rendben van, végül is arra redukálódik a kérdés, hogy adva egy rugó, melynek egyik végének kinematikai kényszere a T szára alsó végéhez való rögzítés, a másik végének a kinematikai kényszere, hogy ez csak a T kalapján lehet valahol. Kérdés: mikor nincs a rugóban feszültség?

Azt mondod tehát, hogy abban rendszerben, ahol a rugó a T-vel együtt ferdén mozog, a rugóban akkor nincs feszültség, amikor felső vége épp ott van, ahol a T szára összeér a kalapjával. Igaz ugyan, hogy ebben a T kalapja ferde, és ha a kalap mentén lefelé elmozdítjuk, és rövidebb lesz, mégis ekkor húzófeszültség ébred benne.  (A naív szemlélet szerint ez persze nem így lenne, épphogy nyomófeszülség kéne ébredjen benne.) Azt gondolhatnánk, sérül a relativitás elve.  
Azonban itt a relativitás elve azért nem használható (vagy legalábbis csak kellő odafigyeléssel), mert a rugó feszültségi állapotát nem szabad bármely rendszerben adódó hosszváltozásokkal megítélni, hanem csak abból, melyben a rugó áll. Ez azonban mégsem jelenti azt, hogy a jelenséget csak egy kitüntett rendszerben leírva kapunk helyes eredményt, mert a "kitűntetett" rendszer kiválasztásának jó oka van.

Erre utalsz akkor, amikor az erőkomponenseket vizsgálod a pillanatfelvételen, ha jól értem gondolatmeneted.

Visszatérve egy pillanatra arra az esetre, amikor a golyóra ható erő potenciálból származtatható gradiensképzéssel, arra jutok, hogy az álló rendszerbeli esetben a gradienst könnyen ki tudom számolni a rendszerkoordináták szerint deriválással. Az így kapott erő egy vektor. Ez a vektor merőleges a vízszintes potenciálfelületre, azaz a T kalapjára. Egy vektor azonban a helyvektorokkal azonos módon transzformálódik. Amikor tehát a mozgó rendszerre áttérek, és a T kalapja (mint eleje és vége közötti helyvektor) ferdébe transzformálódik, ugyanígy ferdére transzformálódik a potenciálgradiens. Magyarul a gradiens nem lesz merőleges a potenciálfelületre, (hanem a T kalapjára lesz merőleges?).
Amit leírtam, több szempontból is érthetetlen számomra. Egyrész a gradiens (úgy hallottam) nem úgy transzformálódik, mint a helyvektor, hanem fordítva.
Másrészt, ez nem magyarázza meg, hogy ha a potenciálgradiens nem merőleges potenciálfelületekre, akkor viszont a bal kezemben felfelé nem mozgatott lapról miért nem gurul le a golyó. Számomra tehát zavaros a helyzetkép.

Na, mindezt nem azért írtam le, hogy továbbra is arra ösztönözzelek, hogy e problémával foglalkozzál, inkább csak azért, hogy magam számára is világossá tegyem, hogy van még itt némi tanulnivalóm.
Üdv: egy mutáns