Nem elvételről beszéltem, hanem a lehetöségről. Tudnéák számtalan példát mondani ezekről a gyerekeről és ugy gondolom van, akinek az életét mentette meg, mert figyeltek rá, hogy tanul-e, hogy tiszta-e...A mam mellett csak ugy volt, de igy ma egy gimista célokkal...Van, akinek megoldás, hogy a mami megmaradjion a munkavilágába és gondoskodni tudjon a gyerekiről, mert a tanyáról, ahol él csak igy megoldható...Van ahol ez védi a gyermeket az elhanyagoltságtól és eközben némi igényeséget is nevel a gyermekbe...Nem szabad gyermeket eröszakkal kiszakitani, ez igaz...Söt a kolesz esetén is fontos, hogy szoros kapcsolata legyen a szüleivel, hogy megtartsa identitását, szerethesse a szüleit... Ha a szülö látja, hogy a koleszban a gyereknek jó és kényelmes, hogy napközben is meglátogatja és a pedagogusok tisztelettel beszélnek vele n meg róla, akkor bizony sok esetben magától belátja, hogy a koleszban nem elveszik töle a gyermeket, hanem inkább ugy adják át neki hétről hétre, hogy a gyerek az ö gyereke, szereti ö9t. A hétköznapi biztonságos meleg nem azért van, hogy elszakadjon a szüleitől, hanem hogy meglapjon mindent mit lehetséges ahhoz, hogy ö is tovább tudjon fejlödni és talán egy kicsit bátrabban, képzettebben lépjen felnöttként a cseppet sem könnyen élhető világba.