Kerényi Imre felrobbantaná a médiarendszert - de nem akar forradalmat

 

 

Kiss Ádám 2006. február 10. 12:18

 Forradalom van, kormányváltás lesz; aki jobboldali kis pártokra szavaz, az Gyurcsányt választja; az MSZP-szavazók betegek; Pörzse Sándor nyitott tenyérrel kormányoz parkoláskor – minderről egy helyen hallhatott, aki ott volt Budapesten a Polgárok Házában, a Demokrata Videó Televízió estjén.

„A bombázók a Népszabadság felé mennek” – nyugtatja tréfásan Bencsik András a gerjedő mikrofonok keltette zúgásra utalva a nagyteremben összegyűlt nyugdíjasokat. Az interaktív közönség hol nevet, hol tréfásnak gondolt bekiabálásokkal reagál az elhangzottakra. A Magyar Demokrata főszerkesztője bevezetőjében „nagy történelmi kísérletként” értékeli a Demokrata Videó Televíziónak, a „fél-földalatti”, dvd-n terjesztett televíziós műsornak a létrejöttét, majd a cenzúráról, és annak kikerüléséről beszél.

 

Szavait kilencpercnyi rövid vetítés követi a DVTV létrejöttéről: ingujjas, óriáspörköltes fesztiválképek, ahol bejelentik a dvd-re alapuló tévé, mint új médiaműfaj létrehozását, aztán életképek a stáb életéből: Bencsik András a legmenőbb sisakban teker a szerkesztőség felé, Pörzse Sándor nyitott tenyérrel tekeri a kormányt tolatáskor, Kerényi Imre még beugrik a Madáchba rendezni egyet.

 

A vendégek egyetértenek abban, hogy a Demokrata Videó Televíziót érdemes volt létrehozni, és mindenkinek érdemes vállalnia azt az áldozatot, amit a dvd-lejátszó megvásárlása és kezelésének megtanulása jelent. Az elhangzottakból egy elnyomott, kiszorított, de most felszínre törő mozgalom képe bontakozik ki, amely a legmodernebb digitális technológia és a tévés munka megismerése útján „hazánkból hódít vissza darabokat”.

 

A beszélgetők egyre merészebb célokat, „forradalmi” terveket vázolnak fel; Kerényi Imre szerint a DVTV lesz a „pici porszem, mely tönkre fogja tenni Magyarország médiagépezetét”. A rendező különösen formában van, sajátos humorú dolgokat ad elő a magyar média megregulázásáról, például, hogy az egyik kereskedelmi tévét el kellene adni egy konzervatív médiacézárnak, mondjuk Berlusconinak, majd közli, hogy ezeket a fantazmagóriákat senki se vegye ezt komolyan.

 

Eközben a korábban a Hír Tv-n, most a DVTV-n sugárzott műsorából mesél el vicces részeteket, közönségét hangos hahotára fakasztva. A média mellett a DVTV-nek a politikában is komoly szerepet szánnak: Bencsik szerint a legfontosabb küldetés a jobboldali választási győzelem. Ennek eljövetelében egyébként nem is kételkedik senki, a beszélgetőtársak a „lesz kormányunk” fordulatot használják.

 

Robbantsunk médiát

 

„Új Magyarországot fogunk csinálni” – lép túl a választási célokon Kerényi. A beszélgetés egyre oldottabb, a résztvevők tartják magukat a Demokrata „frivol, szókimondó” stílusához, élvezettel használva ellentábori publicistákat feljelentésekre és sértett hangú jegyzetek írására sarkalló kifejezéseket. „Az ellenfeleink ostobák, hazudósak, erkölcstelenek,” mondja Bencsik. Kerényi Imre a magyar médiarendszert akarja felrobbantani, de szóba kerül a „simlis gengszter” Bolgár György, a „megélhetési halálraítélt” Mécs Imre, és a „másik ötmillió, akik valamilyen érthetetlen, makacs betegség miatt” még mindig az MSZP-re szavaznak.

 

Majd megmondják az Orbánéknak

 

A beszélgetés végén nem maradhat el a szokásos „közönség kérdez” rész sem, mely újabb hosszas fejtegetéseket generál: a megmondóemberek helyére teszik a Hír Tévét is, mely ugyan nem elég szókimondó, és nem elég radikális, de legalább pénzt hoz a jobboldalnak. Ugyanígy megkapják a beosztást a szövetségesek is.

 

A résztvevők egyetértenek abban, hogy a Fidesz talán szintén nem eléggé határozott, szókimondó és radikális, de a választások után, majd „megmondják az Orbánéknak”, mit kell tenniük. A lényeg: a kis jobboldali pártok viszont nem fognak bejutni a parlamentbe, ezért óva intenek mindenkit, hogy oda szavazzanak az első fordulóban, még ha a szívükhöz közelebb állnak is. Aki április kilencedikén „nem a Fideszre szavaz, az Gyurcsányra szavaz.”