van két külön dolog, mindkettőt a fény véges sebessége okozza. Mmormota helyesen írta: ha lenne végtelen fénysebesség, végtelen sebességű, azaz azonnali kölcsönhatás, akkor persze lenne abszolút idő is: Galilei - Newton féle (vagy inkább Kant féle?) világkép. A világ végén megtörténő eseményről azonnal tudomást szerezhetnénk, jó látási viszonyok esetén.

Ilyen azoban nincs . Sajnos, vagy hálisten, tetszik, vagy nem tetszik, mindegy is.

A specrel egy olyan elmélet, ami arra van kidolgozva, hogy milyen lehet egyáltalán az a világ, ahol a kölcsönhatások nem azonnaliak, és a fény pl. a lehető maximális, de véges sebességgel terjed.

E mellett a specrel még használja az inerciarendszer fogalmát, melynek legegyszerűbb definíciója pl. az lehet, hogy egy olyan vonatkoztatási rendszer, amiben érvényes Newton I. Teszi ezt függetlenül attól, hogy van-e ilyen rendszer, vagy nincs. A tapasztalat szerint van, legalábbis a téridő kellően kis résztartományában. (Máskülönben Newton I meg se keletkezhetett volna). Ezek az inerciarendszerek egymáshoz képest egyenletes sebességű, egyenesvonalú mozgásokat végeznek, ami szintén a Newton I. 

A specrel további alapja, hogy ezen inerciarendszerek között nem lehet különbséget tenni azon az alapon, hogy volna egy olyan ezek között, ami speciális lenne, és az itt felírt fizikai összefüggések csak itt lennének érvényesek. Egy fizikai jelenség leírásánál tehát pl. kényelmi szempontok szerint válogathatunk ezek között, mindegy melyiket is választjuk ki. Pl. egy ping-pong meccs esetében a labda mozgását kényelmesebb a Földhöz rögzített inerciarendszerben elemezni, mint pl. a Napéhoz rögzítettben, ameddig ezek a rendszerek inerciarendszerek. (A ping-pong asztal kicsi, a meccs hamar lezajlik.)

Na, ezt biztos tudtad.

 

Ezen alapokra építve csak egy olyan elmélet adódik ki, melyben az abszolút idő fogalmát el kell vetni, helyette bejön az, amit pl. az egyidejűségek relativitásának nevezünk, és a további következmények az idődilatáció, hosszkontrakció, stb egyéb fizikai faramuciságok.

Gondold csak el a következőt:

Legyen egy fényjellel robbantható bomba. Te állsz ettől valamekkora távolságra. Én pedig mozgok a Te és a bomba által megadott egyenes mentén. Mikor melléd érek, mindketten rávilágítunk a bombára.

A Te elemzésed: a bomba robbanásáig eltelt idő = a táv osztva a fény sebességével.

Az én elemzésem:  bomba jön felém, mire a lámpám fénye odaér, eltelik egy kis idő. Ezalatt a bomba közelebb került hozzám. Amikor tehát felrobban, a közöttem és a bomba közötti táv kisebb, mint amit Te mértél. Mivel a fény szerintem is ugyanakkora sebességgel terjedt, szerintem rövidebb idő telik el a lámpakapcsolás és a bombarobbanás között, mint szerinted. Ezt mondjuk úgy, hogy a Te rendszeredbeli, és az én rendszerembeli órák nem azonos ütemben járnak. (Ez nem így lenne, ha a fény sebességéből levonhatnám az én sebességemet, mint Galileinél. De nem vonhatom le. Ez a lényeg.) Figyelem, nem arról beszélünk, hogy mikor látjuk meg felrobbanni a bombát! Ez már  a következő pont:

 

A fénysebesség véges volta azonban egy másik következménnyel is jár, ami független az előb leírtaktól. Ez pedig az, amit Te mondasz. Nem azt látjuk, ami a valóság, hanem annak egy korábbi állapotát, hiszen az pl. a fénynek időre van szüksége, hogy tájékoztasson bennünket egy esemény megtörténtéről.

 

Amit te számonkérsz, mint valóság és látszat közötti különbség, az csak ez utóbbit veszi tekintetbe. Valóban, nem azt látjuk, ami van, hanem azt, ami volt, ráadásul, az egymástól eltérő távol levő dolgokat különböző időpontban megtörténtnek látjuk.

Ha mellettem valaki tüsszent, és tőlem távol is tüsszent valaki, azt én ugyan láthatom egyszerre megtörténtnek, de tudom, hogy, hogy nem történhettek egyszerre, mert a távolabbitól hosszabb idő alatt ért ide a fény. De nem ez az egyidejűség relativitása, nem ebből adódik az idődilatáció. Nem ennek elemzése a specrel, hanem a fentebb modottaknak.

 

Először ezt kell megérteni. Ha túl zavaros volt leírásom, szívesen kitárgyalom ezt részleteiben, pontonként, akár számpéldákon. Javaslom az egyszerű számpéldákat, nem kell mindjárt a GPS-ig rohanni. Előbb tanuljunk meg járni, aztán táncolhatunk. Aztán jöhet a GPS, de ehhez nálam szakavatottabbak kellenek.

 

Üdv: egy mutáns.