Hááát...

Az biztos, hogy ha valamilyen kudarcot szenved az integráció, mint például a legutóbbi alkotmány-lenépszavazás, vagy költségvetési meg nem egyezés, akkor rögtön felmerül, hogy szét fog esni az egész, mert olyan sok nyűggel jár, hogy mindenkinek terhes. Az igaz is, ha szétesne, akkor bátran lehetne kijelenteni, hogy na, mostantól nem kell ehhez a rakás hülye néphez alkalmazkodni, mennyivel egyszerűbb lett az élet. Na de amit meg a gazdasági szereplők okoznának erreföl az államoknak, az már korántsem egyszerűsítené a kormány életét (a népét meg főleg), mert olyan megzuhanás jönne, hogy nosza.

A két világháború közötti vámháború, autarchia, külkereskedelmi stop szolgált azzal a felismeréssel, hogy Európa részekre tagolva már kicsi a világ vezetéséhez. És kellett hozzá az I. vh beteg öröksége, az egymásban való bizalom tökéletes megszűnése, a Versailles hozta "tegyük tönkre, hogy nyugtunk legyen tőle" és "pusztítsuk el, mert nem hagy élni" attitűd.

Ilyen antagonisztikus ellentét ma nincs az EU államai között, a II. vh. tanulságából rájöttünk, hogy jó dolog a háború, csak sajnos totális nyomorba dönt a megcélzott gazdagság helyett, tehát teljesen rossz eszköz az egymás közti vitáinkhoz. Éppen azért kezdték a szén-, acél- és atomenergiaközösséget felállítani, hogy még egy világháború ne robbanhasson ki Nyugat-Európában.

Ha persze valami nagyon drasztikus dolog történne, mondjuk holnaptól egy csepp olaj nem akar jönni a kutakból és leáll az egész olajalapú közlekedés, vagyis ennek hiányában integráció + globalizáció stop; partikularizáció start, akkor szétesne, mert már nem állna fent az a gazdasági kényszer, hogy integráció = nagyobb teljesítőképesség.