Egyszerűen arról van szó, hogy minden mennyiség definíció modellfüggő.

Amit a newtoni fizika távolságnak nevez, az nem ugyanaz, mint a relativitáselmélet távolságnak nevezett dolog. Másképpen, más mérési protokollal van definiálva, és más alapvető feltevéseket teszünk ahhoz, hogy definiálni lehessen. Persze bizonyos feltevések mellett a kettő megfelelő módon kapcsolatba hozható (itt azt a jól bizonyított tényt használjuk fel, hogy a newtoni mechanika a specrel határesete, és hogy a specrel pontosabban érvényes a természeti folyamatokra, mint a newtoni mechanika).

A kinetikus elmélet nem érvényes minden rendszerre, amire hőmérsékletet akarunk definiálni. Hogyan alkalmazod gázokon kívül bármi másra?

A trükk az, hogy az egyes elméletekben definiált mennyiségeket összehangoljuk, mert a modellek érvényességi tartományai átfedhetnek. Ilyenkor aztán össze lehet hangolni a két modell által definiált mennyiségeket. Hogy ez pontosan hogyan történik, az attól függ, milyen viszonyban állnak egymással a modellek. Az, hogy két különböző mérési utasítással definiált fizikai mennyiség ugyanaz, már maga egy természettörvény (azaz valamilyen, a valóságot kellően pontosan leíró modellben érvényes összefüggés). Gondold csak meg, hogyan lehet távolságnak hívni a teljes skálát a fermi méretskálától (atommag) a megaparsecig (kozmológia). Hát úgy, hogy a különböző eljárások által különböző tartományban definiált távolság-1, távolság-2, ... mennyiségek között az átfedő tartományokban fizikai törvények alapján lehet kapcsolatot teremteni.

Így van ez a hőmérséklettel is. Ráadásul ott esetleg ugyanabban a tartományban több definíciót is használhatunk, mert egy adott célra az egyik, más célra a másik célravezető. A vizsgált jelenség részletes ismeretével persze az egyiket átkonvertálhatjuk a másikba.

Egyszerűen le kell szokni arról, hogy a fizikai mennyiségeket amolyan magánvaló létezőknek tekintsüknek, amik modelltől függetlenül vannak. Nézd meg a szabványügyi hivatal definícióit, mindegyik kellő pontossággal belőtt fizikai törvényeken alapul, és általában ilyenek segítségével adják meg a különféle definíciók (pl. efemerisz idő és atomóra-idő) közti konverziót is.