Kedves idrisi!
Kan(y)kó: Ez bízvást összetartozik a
Kanyó vezetéknévvel, és ekkor egy régi személynévre kell gondolnunk, amely egy
Kan(y)- alapnévre megy vissza különféle kicsinyítő képzőkkel. A név eredetéről egyelőre a forrásaimban nem találtam semmit. Mindenestre alakilag magyarnak és/vagy szlávnak imponál. Ezek közül a „megérzésem” elsősorban a magyar felé orientál. Az alábbi lehetőségeket látom (a csökkenő valószínűség sorrendjében): a
Kan(y)- alapnévre:
– Testi tulajdonságra utaló ragadványnévi eredetű személynév. Két – etimológiailag egyébként összefüggő – alapszó vonható ide:
*
konya ’lekonyuló, lehajló’ – akár – mint állatoknál – a fülre, akár más testrészre, pl. a bajuszra, vagy a hátra utalóan;
*
kancsal ’rossz szemű’
– Állatnévi (jellemre, tulajdonra, foglalkozásra stb. utalóan) ragadványnévi eredetű alap lehetnek a
kan ’hím (elsősorban disznóé)’, vagy a
kánya ’ragadozó madár’ szavak.
– Igen régi, török méltóságnévre visszamenő személynévvel lenne azonos, amelynek mai közszói alakja kán (ill. történelmi művekben
kagán), a legrégebbi forrásokban pedig személynévként
Keán,
Kaján.
–
Kon-,
Kan- kezdetű személynevek rövidülése (pl. Konstantin)
Különösen ez utóbbi a szláv eredetet is megengedi, azonban a magyar eredet mellett szól az, hogy több magyar
kankó közszó is létezik. A fenti etimológiákon kívül még ezek közvetlenül is lehetnek a
Kan(y)kó név forrásai:
–
kankó ’egyfajta szűrdolmány’; ismeretlen eredetű magyar szó, névként a jellemző viseletre utalhatna, esetleg foglalkozásnév lehet (kankókészítő szűrszabó)
–
kankó ’horog (elsősorban kocsikerék fékezésére lejtőn lefelé)’; eredetét a
konya, ill.
kacs (~
kancsal) szavakra vezetik vissza; a konyához hasonlóan testi tulajdonságra utalhat, de foglalkozásnév is lehet (kocsis, aki jellemzően használja ezt a fékezőszerszámot).
----
A többi 3302-esbeli etimológiával helybenhagyom.
----
Ad
Niglin: Én ezt az 3310/3309-ben említett n.
Nickl személy- ill. családnévhez sorolnám, amelyben eseti
-kl- > -gl- zöngésülés zajlott le (ilyenhez vö. m.
bicigli < bicikli). Az
-in a végén lehet egy szláv birtokos képző, de a német
-(l)ein kicsinyítő képző formája is. Ez utóbbira utalhat, hogy a létező
Nicklin névforma Angliába is átkerült a normann hódítással. A név így lehet német is, de angol is.
(Végző soron az alapnévként a latinosított
Nigellus nevet sem zárhatjuk ki. Bár ez jobban az angol etimológiához kötne minket.)
Ad
Moser: Nem hagyhatjuk ki azt a harmadik opciót, amely szerint ez a
Moses ’Mózes’ személynév
-er képzős apanévi származéka.