A szöveg kissé elcsúszott: szóval a képen látható család abban az egyszobás házban él. Kérdeztem, hol a mosdó. Merthogy pisilni kellett. A kislány elvezetett a házak között lévő betongyűrűhöz. Egyből eszembe jutott a vicc az egyszeri tanyasi bácsiról, aki így kommentálta az asszonynak a városi útját: te, ezek házat építenek a sz@rnak. Nem tudom, hogy hányan látták a pucér hátsómat, valószínűleg kevesen, mert mindenki, még a legkisebbek is (a képen látható kicsi gyerekek is!) keményen dolgoztak a földeken. Amikor szünetet tartottak, egy kétes tisztaságú benzineskanna szerűségben valami kukoricaizű alkoholos löttyöt hoztak, amikor mindenki (kb 20-an) ivott a 2 db bögréből, akkor engem is megkínáltak. Bunkóság lett volna visszautasítani, csak azon imádkoztam, hogy megtaláljam a Zoviraxot a hátizsákomban. Próbáltam nem gondolni a korábban látott ismeretterjesztő filmekre, amikor a nők úgy erjesztik az alkoholos italokat, hogy beveszik a szájukba, majd visszaköpik.