Azért viszonylag részletesen tájékozódtam a rengeteg kérdésem miatt. Először is előadássorozaton voltam, sokat kérdeztem és jópár könyvet elolvastam.

1. Teréz anya elvesztegetett élete egy ilyen kérdés-felelet során jött fel. Neveket nem tudok: alacsony, rövidre nyírt, ősz hajú férfi, azt hiszem orvos, jellegzetes rekedtes-fátyolos hanggal. Ő mondta, mint vezetőségi tag (gondolom nyilvános előadáson csak az iskola nézeteit adhatja át), de a későbbi puhatlózásaim során kiderült, hogy ez elég elfogadott vélemény. Valami olyasmi volt a lényeg, hogy nem a tettek számítanak, hanem a Tudás és a Gnózis. De annyira megdöbbentem a dologtól, hogy bár többször meghallgattam a választ, nem jutott el a szívemig, így nem is emlékszem rá. Azóta sokat változtam és tanultam, így kíváncsi lettem volna a mostani eszemmel is a válaszra.

2. Jó, lehet, hogy tényleg csak ilyesmiről volt szó.

3. Nem a tudásomat szerettem volna fitogtatni. Voltam ott egy nyitott napon. A további iskolában való haladásomat komolyan hátráltatta pl. az a tény is, hogy az itt megrendezett dolgokon erősen "illik" megjelenni, ha valaki komolyan képzeli a haladást, hiszen csak itt van olyan "erőtér", ugyanakkor a külföldi hitelek törlesztése miatt elég húzós összegeket kellett fizetni. Direkt nem írok konkrétumot, de ennyi pénzből többcsillagos helyen meg lehetett volna rendezni ezeket az összejöveteleket, ráadásul a vidékieknek még hozzájött még ennyi utazási költség is. Családosok terheiről már nem is beszélek. Mindig az erőtér erre a válasz, meg az annak tisztasága. Lehet, az a fő gond, hogy én ezt nem éreztem, pedig lépten-nyomon mindenki ezt hangoztatta.

4. Igazad van, nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. Kb. ugyanannyi lehet a létszám. Valószínűleg Te régóta vagy ott. Tedd a kezed a szívedre: mennyien vannak az iskolán belül akiknél csak a szöveg létezik?