Ez így van.

Ha jobban megvizsgáljuk akkor azért arra jutunk, hogy a diktátor nem tud mindent kézben tartani. Hitler egy idő után inkább leszámolt az SA-val, ugyanis azok még mindig szociális forradalmat hirdettek (most tekintsünk el az SA vezetők nemi életétől, az senkit nem érdekelt igazából), szóval ez még akkor is a Strösser fívérek vonalát nyomta volna, pedig az a 20-as évek eleje óta a párt által elvetett irányvonal volt. És mégis az SA-ban továbbra is ezt próbálták érvényre juttatni.

A KGB a folyamatos leszámolások története, ebben a sztálini időszak konzekvens volt, időnkétn lecserélte az egész társaságot, szerintem ő igazából senkiben nem bízott. Utána biztosan ki lehet hozni egy erősebb-gyengébb időszakot, ezt ennyire nem ismerem. AZt feltételezem, ha valakire a KGB bármilyen okból rászállt, legyen az akárki, előbb utóbb kicsinálták, hiszen nekik elég speciális eszközeik és lehetőségeik voltak erre.

Meggyőződésem, hogy csakis a jól működő, nagy nyilvánossággal és erős legitimáción alapuló demokráciák képesek igazán kontrollálni az efféle szervezeteket. És azok is nagyot koppannak rendre, elég a CIA  történetét tanulmányozni, milyen sokat ártott ez a szervezet sok esetben éppen a saját  kormányának.