Kedves Teve,

 

"Aki ért a szerves kémiához, az tudja hogy van, ezért fogalmazzunk másképp: van-e a fénynek közege, aminek a hulláma a fény.
Amennyire én tudom, semmi sem utal arra hogy _van_ éter, csak arra vannak magyarázatok, hogy _miért_ nem lehet kimutatni... Namostan egy kimutathatatlan közeget szerintem teljes nyugalommal nevezhetünk nemlétezőnek."

 

Szeretném megkérdezni, hogy az eredeti kérdést "Van-e éter", azért tetted fel, mert szeretnéd tisztázi a probléma, vagy azért, hogy egy értelmetlen vitát gerjessz, amitől még homályosabb lesz a téma?

 

Én szeretném azt hinni, hogy a tisztázás végett tetted fel a kérdést. Ennek viszont ellentmond egyrészt, hogy belekeverted a szerves kémiát, másrészt az is, hogy azonnal el is döntötted a kérdést.

 

Úgy gondolom, hogy ha valóban a tisztázás a célod, akkor másképpen kell megközelíteni a problémát.

 

1. Azt a címet kellett volna adni a topicnak, hogy: van-e a fénynek közege, aminek a hulláma a fény.

 

2. Ha felteszel egy kérdést, hogy "Van-e éter?", akkor meg kellene mondanod, hogy melyik éterről beszélsz. Ugyanis, amióta kiderült, hogy a fény hullámjelenség, a vezető közegre legalább 3 különböző elképzelés született, és mindegyiket éternek nevezik. Az első, a folyadék vagy gázszerű, inhomogén, áramló-kavargó éterelképzelés. A második (a Lorentz-féle) merev, homogén, abszolút nyugvó, kocsonya-szerű éter.  A harmadik, (az idősebb Einstein-féle), amely nem merev, nem homogén, nem abszolút nyugvó, hanem Einstein szerint 'pontról-pontra folyamatosan változó állapotú, de anyagszerű tuladonságokkal, például sebességgel nem rendelkező' éter. Kérdésem: melyik éterre gondolsz, amikor kérdezed, hogy van-e?

 

3. A mai felemás felfogás szerint a fény kettős természetű. Terjedéskor hullámként viselkedik, míg elnyelődéskor és keletkezéskor részecske tulajdonságokat mutat. Tehát terjedéskor egyértelműen hullá, amit jól igazol a polarizálhatóság, az interferencia, stb. Kérdés, létezhet-e egyáltalán hullám, ha nincs, ami hullámozzon?

 

4. A ma ismert összes hullámjelenség rendelkezik vezető közeggel. Például: a tenger hullámzását a víz közvetíti, a hangot a levegő vezeti, a futball-stadionokban a hullámzáshoz emberek kellenek. Egyetlen egy olyan hullámjelenséget sem ismerünk azonban, amely nem rendelkezik vezető közeggel. Hogyan lehetne elképzelni a tenger hullámait víz nélkül, a hangot levegő nélkül, a stadionban a hullámzást emberek nélkül. Mivel magyarázható, hogy a fény hullám, de mégsincs vezető közege? Miért lenne kivétel a fény?

 

5. A fényterjedéssel kapcsolatos tapasztalatok inkább a vezető közeget  erősítik. Az a tény, hogy a fénysebesség nem függ a fényt kibocsátó fényforrás sebességétől, arra utal, hogy a fény vezető közeggel rendelkező szabályos hullám, hiszen ez minden hullámjelenség esetében így igaz. A Doppler-jelenség sem értelmezhető vezető közeg nélkül.

 

Mindezek fényében azt kell mondanom, hogy a kérdésed homályos, a nem létezőnek nyilvánítás pedig enyhén szólva is elhamarkodott (és Einstein utolsó álláspontjával is ellentétes).