Hát nekem mindegy végülis, de az a véleményem, hogy a gondnok felnőtt ember, és feltételezem, van szerződése, illetve munkaköri leírása. Így én azt gondolom, képes megmondani valakinek, aki esetleg fölöslegesen olyan miatt zaklatja, ami nem tartozik az ő munkakörébe, hogy nyaraljon egyet... Ha viszont az ő dolga, akkor meg megcsinálja. Én ezt nem nevezném parancsolgatásnak, végülis ez a dolga, ezért kap pénzt. (Gondolom...)
Nekem ez az eljárás kicsit olyannak tűnik, mintha az anyuka/apuka védené az ő kicsikéjét, nehogy valaki bátsa... Elég furcsa... Nem tudom, van-e még valahol társasház, ahol nem engedik meg a lakóknak, hogy közvetlenül beszéljenek a gondnokkal.
És még valami: ha a gondnokbácsit személyesen megkeressük (vagy véletlenül találkozunk vele) és elkérjük a számát, akkor ejnye-bejnye lesz?
Ugyan már! Ez nevetséges!