Szabó István rendező titkosügynök volt A világhírű filmrendező a megtorlás éveiben jelentettHírszerző információ 2006. január 26. 12:31

Az Élet és Irodalom legújabb tényfeltáró írása szerint a III/III jogelődjének, a II/5-ös, „belső reakció elhárítását” végző osztálynak jelentett éveken keresztül „Képesi” fedőnevű ügynök, elsősorban a Színház- és Filmművészeti Főiskola későbbi prominenseiről. Az ügynök nem volt más, mint Szabó István, a korszak pedig az 1956 utáni megtorlás legkeményebb időszaka.

Az ÉS szerzője, Gervai András az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltárában végzett több hónapos kutatás után tudta azonosítani a „Képesi Endre” fedőnevű ügynököt, akit 1957. február 13-án szervezett be Pap Endre főhadnagy a II/5-ös osztály (a III/III jogelődje, az ún. belső reakció elhárításával foglalkozott) számára.

<!-- var uniq=Math.round(Math.random()*100000000); document.write(''); // billboard banner var oldBillboardHeight = 60; var oldBillboardWidth = 0; setTimeout("setBillboardHeight()", 1000); var i = 0; function setBillboardHeight() { h = getobj("billboardbanner_innerside").offsetHeight; if (h == 0) h = getobj("billboardbanner_innerside").clientHeight; o = getobj("billboardbanner"); if (h > oldBillboardHeight) { o.style.height = h + "px"; oldBillboardHeight = h; } w = getobj("billboardbanner_innerside").offsetWidth; if (w != oldBillboardWidth) { ww = parseInt(getobj("billboardbanner").offsetWidth); getobj("billboardbanner_innerside").style.left = parseInt((ww - w) / 2) + "px"; oldBillboardWidth = w; } setTimeout("setBillboardHeight()", 1000); } //--> <!-- var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write(''); //-->

 

„Képesi” akkor 19 éves volt, a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója, s feladata az volt, hogy beszámoljon a főiskola életéről, a „gyanús, ellenséges megnyilvánulásokról, kijelentésekről”, különösen a Máriássy Félix vezette osztály magatartásáról.

 

"Belső reakció" a főiskolán

 

A hetilap holnap utcára kerülő száma bőven idéz „Képesi” ügynök jelentéseiből, facsimilében közli hatos kartonját, ám a beszervezési (B) dossziéról a Levéltárban a szerzőnek azt mondták: az elveszett. „Képesit” a dokumentumok tanúsága szerint „terhelő adatok” alapján szervezték be, ugyanakkor „a népi demokráciához lojális” volt. Az iratokból nem derül ki, mivel tudták rávenni a fiatal kommunista főiskolást az együttműködésre.

 

Szabó István 6-os kartonja A munkadosszié szerint „Képesi” 1957 és 1963-as elbocsátása között – három, egymást váltó tartótisztnek – összesen 48 jelentést írt, a legtöbbet 1959-ig. „Tevékenysége vészterhes időkre, a forradalom utáni megtorlás éveire esik” – írja Gervai. „Akkorra, amikor folyik a harc az úgynevezett belső reakció ellen a politikai és ideológiai hatalom visszaszerzéséért; a gyanakvás, félelem légkörében egy szó, egy mondat, egy gesztus elég ahhoz, hogy valaki gyanúba keveredjen, hogy lecsukják, hogy egzisztenciálisan ellehetetlenítsék.”

 

Az írás egyik legizgalmasabb része az, ahogyan Gervai rájön, kit is takar „Képesi Endre”: az Apa, a Szerelmesfilm, a Mephisto későbbi rendezőjét.

 

Szabó István elsősorban saját osztálytársairól jelentett, főiskolai tanulmányaikról, KISZ-munkájukról, képességeikről éppúgy, mint esetleges politikai megjegyzéseikről vagy éppen „passzivitásukról”. „Az irományok tartalmukat tekintve többnyire semmitmondók, érdektelenségük, gyermeteg mozgalmi frazeológiájuk azonban nagyon is tükrözi a korszak bornírt légkörét, valóságát, politikai realitásait” – írja a szerző.

 

Példa: Szabó Lőrinc költő fia, G. Szabó „az utóbbi időben magatartásával, kijelentéseivel egyre inkább destruálja a hallgatókat. Megengedhetetlen, minősíthetetlen politikai vicceket csinál.”

 

Prominens megfigyeltek

 

Hogy jelentései pontosan milyen „eredménnyel” jártak abban a korban, nehéz kideríteni; annyi biztos, hogy alaposan felhívta a „cég” figyelmét valamire vagy valakire, de nem mérte fel, milyen következményei lehettek lépéseinek. A „cég” pedig újabb és újabb feladatokkal bízta meg. „Sajnos a legtöbb érintettet nem lehet megkérdezni, mert már nem élnek” – írja Gervai. A megfigyeltek között olyan nevek is vannak, mint Bárdy György, Básti Lajos, Gábor Pál, Gyöngyössy Imre, Jancsó Miklós, Kardos Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, Mécs Károly, Törőcsik Mari. Az írásból kiderül az is, hogy Szabó – nyilván konspirációs célból – önmagáról is jelentett.

 

Az ÉS szerkesztősége, amely évek óta követeli az akták megismerhetőségét, nyilatkozatot tett közzé az üggyel kapcsolatban. Mint írják, „a rendszerváltoztatás után hozott ügynöktörvény igazságtalan, mert az inkább védi az egykori titkosszolgálati apparátus tagjait, mint az áldozatot, az apparátus érdeke erősebb, mint a múlt megismerésének alkotmányos joga. Nyolc éve dokumentumokkal , magyar és külföldi kritikai tanulmányokkal keressük és ajánljuk a korszerűbb és igazságosabb jogi megoldás lehetőségét. Olyan törvény megalkotásához kívántunk tényeket és érveket fölmutatni, amely megszünteti az igazságtalan alaphelyzetet, és a társadalmi hisztéria helyett megnyugvást teremt.”

 

Szabó Istvánt természetesen kerestük az ügyben, ám jelenleg külföldön tartózkodik.