"A kettős honfoglalás »feltalálása« nem kunszt, mert azt már régen megírták a krónikáink."
Ő csak régészetileg igazolta. Bár sokan (pl. a rendkívül alattomos Fodor István régész) ma is szeretnek úgy beszélni róla, mintha az csak múló teória volna.
"Nem tudott teljesen szabadulni a finnugrista beidegződöttségek alól ...a környezetéhez képest egy kitűnő tudós volt, de a következtetései és a megfogalmazásai meglehetősen visszafogottak voltak a lehetőségekhez és a szükségeshez képest."
Természetesen alapvetően behatárolta a lehetőségeit az, hogy idehaza dolgozott egy finnugorista tudósgárda tagjaként, ELTE-s tanárként, de szerintem a jelleméből, megfontoltságából következően egyébként sem volt híve a hirtelen bekövetkező, teljes mellszélességű forradalmi áttörésnek. A kis lépések híve volt inkább, de ott tudott radikális lenni.
"Szerintem fel sem fogta, milyen semmitmondó volt az, amit Götzről mondott. Nyilván a felét sem olvasta el, vagy értette meg Götz munkásságának."
Nem hinném, hogy ne értette volna, de nyelvészeti kérdésekbe nem akart belemenni, így Götznek eleve inkább a régészeti-történeti megállapításait méltatta. Kétségkívül visszafogottan. Mindenesetre leszögezte, hogy Götz még véletlenül sem tartozik a magyar őstörténetírásban oly nagy számmal jelen lévő délibábos műkedvelők közé.
"Götz egy világító zseni volt..."
Maradéktalanul egyetértek.
