Tendenciózusan ferdítesz és félremagyarázol, node vegyük sorra! :)

amit nehéz másképp értelmezni, mint úgy: ha élt volna pl. a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországán, abban az esetben fegyverrel füstölte volna ki a komcsikat Magyarországról. Itt persze nem is a kavkazi fantáziálás agyrém mivoltában is komolytalan jellege figyelemre méltó - kavkaznak halvány fogalma sincs az akkori idők belpolitikai helyzetéről - , hanem sokkal inkább az: a komcsivérre szomjas, utólagos háborút vívó kavkazoknak semmi sem lenne drága.

 

Természetesen tisztában vagyok a tényekkel. Sajnos lehetőség nem volt rá. Ha lett volna, akkor harcoltam volna.

 

Úgy persze nem is, ahogy kavkaz-móricka képzeli a helyzetet, azaz, hogy komcsiirtás közben csakis az ő kezében lenne géppisztoly, mert az a kavkazi agyalágyult "játék" szerint nyilván nem ér, hogy akikre lőnek, azok visszalőnek.

 

De, nagyon is ér. Nyilvávaló, hogy visszalőnek.

 

Bár mindenki individuum, egyén(iség), maga az individualizmus, főleg az általad vallott abszolutizált formájában egy közösségi ember számára nem érték.

 

Nem mindenki egyéniség. Az emberiség egy jelentős része nem az. Ezzel nincs semmi baj, addig amíg a meg nem akarják valósítani az individualizmust eltörlő tömegek zsarnokságának valamely formáját. Például a kommunizmust. Ugyanis egy egyéniség egész jól tolerálja a körülötte létező világot, ellenben a közösség gyakrabban lép fel agresszívan az egyéniség ellen! A kommunizmus lényegében nyílt hadüzenet az individualizmus ellen.

 

A magántulajdon pedig az emberiség nyomorának legfőbb okozója.

 

Szvsz ez egy ostoba kijelentés. Egyrészt hasunkraütünk és bejelentjük, hogy egy tetszőleges embercsoportnak rossz. Majd kijelöljük a bűnt, ami ezt az állapotot okozza, jelen esetben a magántulajdont és végül megállapítjuk a diagnózist: el kell törölni! Ezt a játékot változatos szereplőgárdával és bűnlajstrommal lehet eljátszani kommunista (nyomor - magántulajdon), nemzetiszocialista (elfajzás - zsidók), pol-potista (elfajzás - városlakók), stb. leosztásokban. Csak nincs értelme. Ugyanis alapjaiban hibás a gondolatrendszer.

 

Először is, az emberiség úgy él, ahogy jelenleg tud. Egy része nyomorog, egy része nem. Ez így volt mindig is. Akkor is voltak nyomorgók, amikor nem volt magántulajdon. Ugyanakkor jelenleg csak a kapitalista társadalmak tudnak általános jólétet teremteni. A kommunista kísérlet megbukott. Vele együtt bukott a módszertana is. A magántulajdon eltörlése nem csökkenti a nyomort, hanem épp ellenkezőleg. A korábban gazdagokat is nyomorgókká teszi. Ugyanis a kommunizmus csak a nyomorban tudta megvalósítani az egyenlőséget.

 

A szólás- és személyes szabadság ügyében ostobán és szemérmetlenül hazudsz: köpsz ezekre az értékekre, hiszen nyíltan bevallottad, hogy a neked nem tetsző eszméket képviselő és hangoztató embereket a legszívesebben saját kezűleg végeznéd ki.

 

Na ez nem igaz. Csak akkor, ha azzal fenyegetnek, hogy engem fognak kivégezni. Ráadásul a példa egy bizonyos történelmi korszakra (50-80-as évek) vonatkozik és arra az esetre, ha akkor a kommunisták hatalomra jutottak volna ott ahol élek.

 

Az antikommunista  brutalitás esetében valóban "nagyobb esély volt a többre és a jobbra": mármint a kapitalisták számára. És ez a lényeg, a többi csak primitív, bárgyú maszlag.

 

A kommunisták számára is. Vagy talán a chilei kommunisták ma nem élnek jobban, mint a nicaraguai, vagy kubai kommunisták? De, nagyságrendekkel!