Fodor Józsefnek vitathatatlan érdemei vannak a veszprémi gyűjtemény létrehozásában és bemutatásában. Ezzel azonban a puskaporát el is lőtte. Az írás számára ingoványos terület, az általam ismert két irománya kritikán aluli. Mint korábban írtam, hemzsegnek bennük a tárgyi tévedések, felületesek és ellenőrizetlenek az adatai. Magát (és feleségét) -eltelve magától- "kutatónak" állítja be, holott a "tudományos kutató" fogalomnak nem szinonímája az, ha valaki felkutatja a kamrában elgurult krumplit. Álljon itt a korábban említett melléfogásai mellett néhány, (korántsem teljes körű) tévedése.

A középkori, nedves kézzel bordássá tett téglákat Rómer Flóris "válús húzású"- nak nevezi. Később Lővei a kannelurált megnevezést javasolja bevezetésre. Fodor -talán nyelvújítónak képzelve magát- következetesen a kalegurált (sic!) szót használja.

Az említett könyvében közöl egy fotót Kokas Ferenc csornai gyárában készült tégláról. Szerinte a tégla keszthelyi, és a Kokas pedig Kakas.

Az  Kerámia Téglagyár ugyancsak közismert jelű téglája szerinte 16. századi (a tablón így szerepel)....Felmerül a kérdés: akkor mit ismer? Hasonló melléfogások számolatlanul szerepelnek az irományban.

Röviden ennyit a hozzáértéséről.

Ebben a topicban is olvashatod LUDLUM visszafogott -hasonló- véleményét, továbbá, de neveket nem mondva, elárulom, hogy számomra mértékadó emberek is így vélekednek.

A "könyv" családi vállalkozásban látott napvilágot, ráadásul szemérmetlenül drágán.

Ennyi pénzért Könyvet is lehet kapni.