Igen, végig arról beszélek, ha a hosszkontrakció ténylegesen végbemenő erőhatástól lenne, hiszen ha a rendszeremből ( Jánossy után ) adiabatikusan felgyorsítok egy rudat v sebességre, az nem ugyanaz lenne, mintha egy ugyanilyen rudat legyártanék a mozgó rendszerben. Az egyikben feszültségek maradnak, míg a legyártottban nincsenek. Ez ellentmondáshoz vezetne, ha elfogadnánk a valóságos rövidülés koncepcióját.
De mivel elvileg eltérő mérési módszert alkalmazok, mert a mozgási hosszat órákkal mérem, míg a nyugalmi hosszat méterruddal, ezért a mozgási hossz csak látszólagos míg a nyugalmi hossz az valóságos!
A rugóállandó , a rezonanciafrekvencia és a többiek megváltozásai egy másik elmélethez tartoznak.