Kedves Mumu!

Az ember kialakítja az évek során a kis stabilnak mondható világát, ami időnként meg is billenhet, formálódhat, sőt teljesen kicserélődhet!
A hit elsősorban a belső vágyjait, reménységeit és kívánságait tükrözi vissza, mintegy tudatalattit kivetíti a világba..... Persze sok megemészthetetlen és bele nem törődő, avagy már éppan elvetett , elfogadhatatlan vissza-visszatérő gondolat kell hozzá, hogy megvalósítása állandó figyelemközpontú legyen....
Az értelem, a felfogóképes józan ész néha csődöt mond...., avagy érvei lefojtottá válnak...., ugyanakkor a mérleg néha a másik oldalra billenhet... Egyféle kettősség uralja az emberi szellemet.... Megtalálni egy harmonikus és alapjában is stabilan müködő világát...., nem könnyű...
A hit bizonyosághoz is vezethet...., fügvénye a történések összerendeződésének.... De a bizonyosság már nem hit kérdése.... A tudom, hogy van, létezik és él, működik..., az természetessé válik az embernek, már nen a hit a mozgatója, hanem valóságos tapasztalás élménye...
Végsősoron nagyon leegyszerűsítve a hit a gondolat reménye...., a bizonyosság maga a gondolat eredménye...