Neeeem hiszem, hogy tévedésben éltek! :)))) A zserbó is egy tipikusan olyan recept, aminek minden háznál más és más hagyománya van, és ha egy-két tűzrőlpattant nagyit összeeresztenénk, hogy vitassák meg, melyik az üdvözítő elkészítési mód, biztos, hogy ereszd el a hajam lenne a vége! :DD Én tegnapelőtt ettem zserbót a barátnőmnél, nagyon ízlett, úgyhogy elkértem a receptet, aztán csak itthon olvastam el, és ért a meglepetés, miszerint a alpokat nem külön kell megsütni, hanem már megtöltve az egész tábla zserbót, úgy, ahogy van. Én meg persze megörültem ennek a váratlan fordulatnak, mert még élénken él bennem a december elején gyors egymásutánban sütött két Esterházy torta emléke, aminél a 4 lapot (eredetileg 5, de én redukáltam) egyenként kell megsütni, és utána tölteni. Brrrr. Utálatos macera! (de a torta isteni!!!)

Vasat nekem is kellett szedni, de nekem meg még pont a mandulaműtét előtt. Elvileg két évig, de én kb. fél év után meguntam. Főleg azért, mert reggel éhgyomorra kellett bevennem, vízzel, vagy narancslével, vagy valami ilyesmivel, és utána még legalább fél (de inkább egy) óráig nem szabadott tejes dolgot enni/inni. Na, ez aztán betett a szedésnek, mert szöges ellentétben van az addig megszokott napirendemmel, ugyanis nekem a reggel kizárólag kakóval kezdődhet, Az ágyból egyenesen a konyhába megyek, hogy elkészítsem, mert amíg azt meg nem ittam, hozzám ne szóljon senki! :) Így aztán fél évig bírtam csak, és véglelg befellegzett a vastablettának. Érdekes módon a vérképemmel azóta sincs semmi baj. Most vagy elég volt a fél év is, vagy pedig valami más módon megoldotta a szervezetem.