>Azonban az a körülmény, hogy a példa mind negatív, mind pozitív jelzővel előfordul, valamilyen mértékben utal a semlegességre.

A "példa adása / mutatása" kifejezés nem ugyanaz a nominalizálódott, lexikalizálódott stb. "példamutatás" kifejezéssel, ami külön szócikk a szótárban, s nálad is konzekvensen ilyen formában szerepel.

A "példamutatás" olyan jelentésben, mint "példa mutatása", "példát mutatás", "példát felhozás" több okból esetlen és nem tartható:
- (felettébb) zavaró homonímia
- még mindig nem derül ki, mire is hozol példát (és azt miért adod / mutatod)

A kontextus is pozitív:

>A sajtóban megszólaló nyelvművelők nagyon kulturált emberek, ha az én elveimre gondolunk, elég lenne, ha írnának, nem kellene konkrét eseteket bírálniuk, példaadásként akkor is kiválóan hatnának.

pozitív momentumok: "nagyon kulturált", "kiválóan". (Semleges esetben egyébiránt rájuk is illik a kérdés: mire is adnának példát? Arra, hogy barna a hajuk, vagy arra, hogy ápolt?)


>nem az a lényeg, hogy mi a véleményem erről a magatartásról, hanem az, hogy nem kívánok senkit ennek elfogadására kényszeríteni, sőt közvetlenül késztetni sem

Ezek szerint van véleményed _arról_ a magatartásról? "közvetlenül sem": és közvetetten? A "példamutatás"-ban a "mutatás" egyébként közvetett késztetés.

Miért példamutatás, hogy olyan vagyok, amilyennek születtem? Semleges értelemben ez tautologikus.

Ha a "példamutatás"-t a "példa ráerőszakolása" oppozícióban használjuk, mint ahogy sokszor tetted azóta (ha jól értettem), tehát "türelmes" értelemben, akkor a türelmest definiáltad, de azt még mindig nem, hogy miben vagy türelmes. Ha az oppozícióval magyarázod a viszony alapját, a "példá"-t, akkor az meg circulus vitiosus.


fraki