Jó, de hát belsö viszonyítási pontból nehéz lenne meghatározni sebességet :)

 

 

"Ősrobbanás szingularitással

Hawking és Penrose a Világegyetem kialakulására végzett számításai azt jelezték, hogy az a fekete lyukakhoz hasonló szingularitásból indult ki. Szingularitásnak a kozmológusok a Világegyetem térbeli és időbeli kiindulópontját nevezik, amelyben egykor minden létező egy pontban sűrűsödött össze. A szingularitásban azonban értelemszerűen nemcsak a téridő omlik össze, hanem a fizika törvényei is érvényüket vesztik. Hogyan lehet téridő nélkül struktúrált anyagról beszélni, vagy hogyan lehet értelmezni az elektromos térerősség inverz négyzetes törvényét? Ha ezt a tényt figyelembe vesszük, az ősrobbanás után keletkező erőterek majd részecskék, kémiai elemek is végső soron a semmiből alakultak ki. A Világegyetem egy téridő nélküli struktúrálatlan állapotból jutott el a mai struktúráltba. A kérdés azonban az, hogy hogyan? Természeti törvények hiányában mi indította el és mi irányította ezt a folyamatot? Mi okozta az ősrobbanást, mi volt az "idő kezdete" előtt?

Úgy tűnt, a szingularitásból kialakuló Világegyetem oka megfoghatatlanná vált, és kívül rekedt a tudomány hatókörén. Erre reagálva fel is tették a vallás képviselői a kérdést: ha nem lehet tudományos eszközökkel megtalálni a magyarázatot, miért is ne lehetne a Teremtést segítségül hívni, és ezt a megfoghatatlan valamit Istennek nevezni? A filozófus Torrance pedig egyenesen azt jelentte ki, hogy a Világegyetemnek nincs belülről fakadó létezése, és ezért a tudományt nem tartja illetékesnek e kérdéskör megválaszolásában.

Ősrobbanás szingularitás nélkül

 

A szingularitás a tudomány számára olyan megfoghatatlan fogalomnak bizonyult, amelyet jobb elkerülni. Ha sikerülne kiküszöbölni az ősrobbanás szingularitás problémáját, a fenti ezzel kapcsolatos kérdések értelmüket vesztik. Hawking a mikrovilág történései kapcsán megismert Heisenberg-féle határozatlansági elvet hívta segítségül, amely megengedi, hogy bizonyos paraméterek ne bírjanak konkrét értékkel. Ha ez a két paraméter a tér és az idő, az Univerzum keletkezésének nem kell többé határozott időpontot tulajdonítanunk, és ezzel sikerül megkerülni az eredet kérdését. Einstein relativitáselméletéből tudjuk, hogy bár a tér és az idő tapasztalataink szerint jól elkülönül, a valóságban elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Amikor az Univerzum mérete még nagyon kicsi volt - az elemi részecskéknek megfelelő nagyságrendre kell most gondolni - , a tér és az idő, mint paraméterek a határozatlansági elvnek megfelelően nem voltak külön értelmezhetőek, és az idő csak ezt követően folyamatosan merült fel a térből. Ennek megfelelően a Világegyetem ekkor igaz véges volt, de határtalan: nem lehetett megmondani, mikor keletkezett. Nincs szüksége többé külső okra, "Teremtőre", önmagától is létezhet. A kvantumingadozások mindemellett arra is magyarázatot adnak, hogy hogyan alakulhatott ki egy homogén állapotból a mai struktúrált világ. A keletkezés problémája úgy tűnik, megoldódott. Az Univerzumnak nincs szüksége külső okra, hogy létrejöjjön, a kezdeti feltételek a maguk módján önmaguktól is adottak. A Világegyetem adott törvények mellett gondoskodik önmagáról. Valójában mégsem zárhatjuk le a kérdést, hiszen még mindig nem tudjuk, mitől van a tér és az idő, a határozatlansági elv, és általában honnan erednek a természeti törvények, amelyek közreműködtek a keletkezésben. Honnan ered például a Heisenberg-féle határozatlansági elv, mire adhat magyarázatot a kvantumfizika? Hogyan szolgáltathat biztos alapot a kozmológia számára, ha maga is azt állítja, hogy a mikrovilág történéseiről valójában semmit sem tudunk? Talán a vallásoknak van mégis igazuk, hogy a természeti törvények mögött maga Isten áll, és ez a végső és egyedüli magyarázat? "

 

Illúzió...

 

Ez a kép címe :)