Mivel az éghajlatváltozás itt a téma, úgyhiszem nem lesz a témától elütő a következő hozzászólásom sem:

 

Két fontos éghajlati változásra akarom felhívni a figyelmet a történelemben:

 

az egyik nagyon fontos a XIV. századi Európa hirtelen klímaváltozása. Ez a század nem csak a pestis miatt volt Európa történetének egyik legsötétebb évszázada: az évi átlagos középhőmérséklet több fokkal csökkent, de ennek az éghajlati változásnak az okát mind a mai napig nem sikerült megérteni. Tény azonban, hogy annak idején Észak-Itáliában körülbelül olyan meleg lehetett, mint ma a Germán alföldön, vagyis úgy Schleswig-Holstein, Mecklenburg-Vorpomern, vagy Brandenburg tartomány környékén, Spanyolországban sem lehetett melegebb az Észak-Franciaországi mai átlaghőmérsékletnél. Anglia belső kontineltális területein messze nem volt ilyen enyhe idő, mint ma. Sokkal csapadékosabb idő volt és hó is előfordult. Az idő általában nagyon borongós és sötét volt kevés napsütéssel. A Sötét Középkor tehát azért nem teljesen legenda...

 

A másik a magyar történelemben bekövetkezett két furcsa időszak. Az egyik a XVI-

XVII. század fordulóján bekövetkezett döbbenetesen forró, szárazságos időszak. Ennek az éghajlatváltozásnak az oka valószínűleg egy szélrendszerekben bekövetkezett zavar okozhatta. Hogy maga a zavar miért következett be, de tény, hogy ebben az időszakban egy ideig nem a nyugatias szelek voltak jellemzőek Európára, hanem a dél felől fújtak. Ez a szél a mediterráneum felől fújt és az ország felé érkező légtömegek gyakran hordtak magukkal sivatagi homokot. Ilyenkor esett piros eső az égből... Tehát a piros eső esése az égből sem üres legenda...

 

A másik furcsa éghajlati változás egy jelentős lehűlés a tizennyolcadik század második felében, amelynek pontos okát szintén nem tudjuk. Csak egy példa az időszakból: 1768. augusztusában a Budai-hegységben hó esett...

 

Sz'al, ha már éghajlatnál tartunk, akkor szerintem az ilyen jelenségekről se felekezzünk meg... Érdemes velük foglalkozni...