Pár kiegészítés:


Körmöc és Selmec mellett az ércbányászat másik nagyjelentőségű központja éppen Nagybánya volt, habár kétségtelen, hogy az ércbányászat Selmecen vált műszaki tudománnyá. Az egész fejlett világ ott tanulta és sajátította el az érckitermelés művészetét.

A középkori magyarország hatalma és gazdasági súlya nehezen érthető meg, ha nem figyelünk arra a tényre, hogy az árpádházi királyok korában az ismert világ (Európa) aranykitermelésének 80%-a(!)a Kárpátmedencében volt

---------------

*"Én, ifjabb Albrecht Dürer, összegy?jtöttem édesapám feljegyzéseib?l, honnét származott, hogy került ide, hogyan élt és hogyan halt meg békében" - írta 1524 karácsonya után Nürnbergben Családi krónika cím? m?vében Dürer Albert.
Ugyanebben az írásban olvasható az is: "Id?sebb Albrecht Dürer a magyar királyságban született egy Ajtós nev? kis faluban, Gyula városa közelében, nyolc mérföldnyire Várad alatt, a családja pedig marha- és lótenyésztésb?l tartotta fenn magát. (...)"

A természetesen német nyelv? szövegben Ajtós Eytas-ként, míg Gyula Jula-ként szerepel. Évszázadokkal kés?bb a tudós békéscsabai történész, Haan Lajos Dürer kapcsán leírja, hogy Ajtós a Fehér-Körös menténfekv? település volt, amit a török elpusztított, és a hódoltság után nem épült újjá. Dürer apja 1455-ben érkezett meg a Német-Római
Birodalom egyik jelentékenynek mondható városába, a bajorországi Nürnbergbe, ahol ötvösként Jeronimus Holper m?helyében dolgozott, és 1467-ben feleségül vette mestere tizenöt éves lányát, Barbarát. Gyula város története cím? munkájában Scherer Ferenc jegyzi meg: "A következ? évben (1468-ban - a szerz? megjegyz.) nürnbergi polgár lett és 1470-ben ?si magyar nevét németre fordítva, felvette a Dürer (Thürer) nevet." Egy évvel kés?bb, május 21-én született Albert fia.

eupont.bmk.hu/03.pdf