- Az eljáró rendőr nem kényszerítheti az állampolgárt, hogy bármit is aláírjon. Mindazonáltal helyszíni bírság kiszabásánál a szabálysértőnek alá kell írnia, hogy a szabálysértést elismeri, a büntetést elfogadja, különben a rendőrnek szabálysértési feljelentést kell tennie. A nyomtatvány hátulján fel van tüntetve, hogy a bírságot 30 napon belül be kell fizetni, ellenkező esetben a pénzbírságot akár közérdekű munkára vagy elzárásra is lehet változtatni.

Ha mégis feljelentésre kerül sor, a rendőr a 11/2000-es belügyminiszteri rendelet szerint nyilatkoztathatja a szabálysértőt anyagi helyzetéről, hogy a kiszabandó bírság személyre szabott legyen. A nyilatkozatot természetesen nem kötelező kitölteni.

- Miért nem vesz fel jegyzőkönyvet a rendőr a szabálysértésről, miért derülhet ki utólag, hogy a szabálysértőt olyannal is vádolják, amiről a helyszínen szó sem volt?

- Szabálysértési ügyekben az a gyakorlat, hogy a rendőr által készített jelentésből indulnak ki, jegyzőkönyvet sokszor ennél sokkal komolyabb bűnesetekben sem vesznek fel. A rendőrt nem kötelezi törvény, hogy a szabálysértő szeme láttára, a szabálysértővel együtt rögzítse a tényállást, de az autó vezetőjének természetesen joga van hozzá, hogy leírja álláspontját, és ezt a rendőrtől is elvárhatja. A szabálysértési feljelentésből a szabálysértő csak akkor kérhet másolatot, amikor az eljárás már folyamatban van. Persze nem mindenki számára az egyenes a legjobb út, hiszen van, aki ködösíteni akar, hogy végül jobban jöjjön ki az ügyből.

- Hogyan lesz a pénzbírságból közérdekű munka, illetve elzárás?

- Ez automatikus folyamat, amibe a szabálysértőnek nincs beleszólása. Ha valaki nem fizeti meg a bírságot, először megpróbálják letiltani a fizetéséből. Ha ez valamiért nem sikerül, akkor az adóhatóság próbálja meg behajtani a pénzt, ami esetleg azzal is járhat, hogy ingóságot foglalnak le. Csak ezek után nyilatkoztatják az állampolgárt, hajlandó -e közérdekű munkát vállalni. Ha igent mond, és a jegyző tud adni munkát, napi 5000 Ft-ot ledolgozhat. Ha éppen nincs munka, akkor az eljárás megrekedhet ezen a ponton, de elképzelhető, hogy elzárásra változtatják a büntetést.

Ha valaki nem hajlandó dolgozni sem, akkor jövedelmétől függően napi 1000-3000 Ft-onként elzárással válthatja ki pénzbüntetését. Az az általános gyakorlat, hogy hasonló ügyekben a büntetés mértékét úgy állapítják meg, hogy szegény és gazdag ember egyaránt öt nap elzárással válthassa ki, így nem feltétlenül jár jobban valaki, aki egynapi elzárással 3000 Ft büntetést válthat ki.

- Mennyit keres egy közlekedési rendőr?

- A rendőrök fizetése a mindenkori köztisztviselői illetményi alaphoz igazodik. Ez jelenleg 35 ezer Ft, ez a rendőr fizetésének az alapja. Ezt a rendőr beosztása, rendfokozata szerint felszorozzák, ehhez jöhet még az éjszakai pótlék meg néhány ezer forint, ha autót is vezet, így egy kezdő közlekedési rendőr körülbelül bruttó 90-100 ezer Ft-ot keres. Utcai rendőr 3,6-nál nagyobb szorzót nem kaphat, azt is csak 10 év után, ha emellett főtörzszászlós, az további 0,44-os szorzót jelent, ha még vezet is, meg sokat éjszakázik, akkor a fizetése elérheti a 150-160 ezer Ft-ot. Ennél többet utcán szolgáló rendőr nemigen kereshet.

- Mennyi feljelentés érkezik jogszerűtlenül eljáró rendőrök ellen?

- Nincs erről összesített statisztika.

- Hogyan szankcionálják, ha a rendőr telefonált, megkülönböztető jelzés nélkül cikázott a forgalomban, vagy rendszeresen tiszteletlenül beszélt az igazoltatásokon?

- A panaszokat annak a rendőri szervnek kell kivizsgálnia, amelyhez a rendőr tartozik. A helyi rendőrkapitánynak vagy a megyei rendőrfőkapitánynak van fegyelmi jogköre, ők döntenek a vétkező rendőr sorsa felől.

- Nincs olyan, hogy egy rendőr ellen sok panasz érkezik, és ezért indítanak eljárást vele szemben. Minden esetet egyenként vizsgálnak ki, és figyelembe vehetik, hogy sok vagy rendszeres a panasz egy rendőrre. A rendőröket sokkal szigorúban bírálják fegyelmi jogkörrel rendelkező feletteseik, mint a civileket. A kihágás mértékétől függően részesülhetnek feddésben, figyelmeztetésben, de pénzbírságot is kaphatnak, lefokozhatják őket, és a szolgálati viszonyukat is megszüntethetik - utóbbi közlekedési ügyekben nem jellemző.

- Mit tehet az autós, ha problémája van az intézkedő rendőrrel?

- Ha valaki sérelmezi a vele szemben folytatott eljárást, 8 napon belül bejelentést tehet a kapitánynak vagy a megyei főkapitánynak, attól függően, hogy a rendőr hová tartozik. A bejelentést szóban és írásban egyaránt megteheti, az írásbeli bejelentés formája nem kötött. A kapitánynak ezt 15 napon belül el kell bírálnia, és határozatot kell hoznia az esetről. A határozat ellen van jogorvoslati lehetőség, és a fellebbezés után az ügy egy szinttel feljebb kerül. Ha még ezután is elégedetlen a sértett, megtámadhatja a másodfokú döntést, és az ügy a bíróság elé kerül. Az intézkedő rendőr egyébként nem kerül a bíróság elé, a tárgyaláson csak a felperes és a másodfokú döntést meghozó rendőri szerv képviselője van jelen.

- Miről ismerem meg a rendőrt? Van az igazoltatásnak forgatókönyve?

- Ha a rendőr egyenruhában van, az egyenruha és a jelvény igazolja őt. Ha az ellenőrzött személy kéri, hogy mutassa meg a jelvényszámát, mert az valamiért nem látható, akkor az intézkedés után a rendőr köteles azt felmutatni, de hangsúlyozom, mindezt csak az intézkedés befejezése után köteles megtenni.

A szolgálati igazolványát a rendőr nem köteles megmutatni. Ha nincs egyenruhában, akkor szóban közölnie kell, hogy rendőr, majd meg kell mutatnia az igazolványát, csak ezután kezdheti meg a munkát. Természetesen szélsőséges esetben, ha például a rendőr életét, testi épségét veszély fenyegeti, vagy ha az intézkedés eredményessége forog kockán, akkor nem fog az igazolványával bíbelődni, egyszerűen közli, hogy rendőr, és azonnal intézkedik.

A szolgálati szabályzat előírja, hogy az igazoltatás megkezdése előtt a rendőr köteles a napszaknak megfelelően köszönni, és a polgárt neméhez, korához illően megszólítani. Ha egyenruhában van, tisztelegnie is kell. Végül közölnie kell azt is, hogy mi a tervezett intézkedés. Magától értetődő, hogy minden rendőrnek illedelmesen, udvariasan kell viselkednie. Ahhoz, hogy ez így is legyen, sokban hozzájárulhatnak az állampolgárok, amennyiben ők is normális hangnemben kommunikálnak.

Az igazoltatás alanyának is törvény írja elő, hogyan viselkedjen. "A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek mindenki köteles magát alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható." Az igazoltatás alatt tehát azt kell tenni, amit a rendőr mond, vagyis oda kell adni neki a papírokat, le kell halkítani a zenét a kocsiban, ha épp arra kér. Mindemellett úgy gondolom, ha az állampolgár tisztelettel beszél a rendőrrel, azzal sok kellemetlenségtől megkímélheti magát.

Az arányosság követelménye miatt a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés céljával, tehát egy egyszerű igazoltatásnál a rendőr nem alkalmazhat erőszakot, nem vihet el valakit bilincsben vérvételre, ha nem tanúsít ellenállást, vagy nem húzhatja a procedúrát egy óráig, ha nem talál semmilyen problémát.

- Miért van szükség igazoltatásra? Miért csak a volt szocialista országokban igazoltatnak ilyen nagy számban a rendőrök?

- Nem csak a volt szocialista országokban igazoltatnak a rendőrök, és egyébként sem hiszem, hogy egyetlen kiragadott példa alapján kellene véleményt mondanunk. Nem állíthatjuk, hogy egy idegen ország példája rossz vagy jó, amíg nem vizsgáltuk meg összességében az adott ország jogi lehetőségeit. Van például külföldön olyan gyakorlat, hogy csak olyan helyen lehet sebességet mérni, ahol igazoltan történtek balesetek gyorshajtás miatt.

- Ne essünk át a ló túlsó oldalára, én egyszerűen csak arra gondolok, hogy nyugaton, ha az autóst megállítják, az azért van, mert vétett a szabályok ellen, a hasra ütéses módszer sehol nem divat.

- Tudjuk, hogy a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban nincs ilyen múltja a véletlenszerű ellenőrzéseknek, de azt már kevesen tudják, hogy ezekben az országokban egyes bűn- és balesetmegelőzéssel foglalkozó szakemberek minket hoznak fel követendő példaként. Ha nem lenne igazoltatás, az út szélén álló rendőr bajosan állapíthatná meg, hogy valaki lejárt papírokkal, ittasan vezet, netán körözés alatt áll.

- Az igazoltatás visszatartó szerepét nem is vitatnám, de mégis úgy gondolom, nem biztos, hogy hosszú távon megéri, mert komoly súrlódási felületet teremt, és óhatatlanul rossz irányba tereli a rendőrök és az állampolgárok kapcsolatát.

- Pont mostanában olvastam egy statisztikát erről, ha jól emlékszem a Metro újságban, amelyből kiderült, hogy az állampolgárok nagy része szerint jó, hogy van igazoltatás.

- Ha gyalogosan közlekedek, akkor is igazoltathat a rendőr?

- Az intézkedésnek jogszerűnek kell lennie. Kell, hogy legyen valami oka, vagyis egy szép leányzót nem igazoltathat a rendőr, hogy kiderítse a címét, de ha úgy látta, hogy egy állampolgár jogsértést követett el, minden további nélkül ellenőrizheti. Nehéz konkrétan meghatározni, hogy ki ellenőrizhető. Oda nem juthatunk el, hogy minden ellenőrzés előtt jogerős bírósági döntés szülessen, így ez a rendőr megítélésére van bízva.

- Kérhetek-e kártérítést, ha bizonyítani tudom, hogy az igazoltatás anyagi kárt okozott nekem? (Elkéstem a munkahelyemről és kirúgtak, nem tudtam megkötni egy üzletet stb.)

- Államigazgatási jogkörben okozott kárról akkor beszélhetünk, ha jogsértő volt a hatóság részéről folytatott tevékenység, tehát például, ha az igazoltatás indokolatlanul elhúzódott. Egyéb ügyekben a hatóság nem perelhető azért, mert jogszabályban előírt tevékenységet folytatott.

- A helyszíni bírságokat is nyilvántartásba veszik, vagy csak a feljelentéseket kérdezheti le rádión az intézkedő rendőr?

- Amennyiben előéleti pontot is kap, úgy a pontrendszeres nyilvántartásba bekerül, de ha csak pénzbírsággal sújtják, azt a későbbiekben önnel szemben intézkedő rendőr nem tudja lekérdezni. Szeretnénk, hogy a közeljövőben a helyszíni bírságokról is legyen országos nyilvántartás, egyelőre ugyanis a helyszíni bírságok csak megyei szinten, a szabálysértések pedig kapitánysági szinten vannak nyilvántartva.

- Az elfelejtett sebességkorlátozó táblákat ki hagyja ott? Mi történik ha egy rég befejezett kátyúzás miatt teljesen indokolatlanul virító harmincas táblánál fotóznak le?

- A közlekedési táblákért a közútkezelő felel, neki kell biztosítania a feltételeket a biztonságos közlekedéshez. Ha ilyen helyen rendőrök fotóznak, az szakmailag teljesen indokolatlan, de jogszerű. Az autósnak nincs mérlegelési joga, feltétel nélkül el kell fogadnia a közlekedési táblákat, és ha ilyen helyen büntetik meg, el kell fogadnia a büntetést. Ideális persze az lenne, ha ilyen eset nem fordulna elő, hiszen az indokolatlanul kihelyezett táblák a többi táblába vetett bizalmat is csökkentik.

- Ha egy indokolatlanul kihelyezett tiltó tábla miatt veszik el a jogosítványomat, akkor nem tehetek semmit ellene?

- Mivel az autósnak a közúti jelzésekkel szemben nincs mérlegelési joga, egy ilyen eset jogilag egyáltalán nem vitatható.

- Megtagadhatom az igazoltatást úgy, hogy egyszerűen nem állok meg az integető rendőrnek? Kérhetek felmentést szóban a procedúra alól?

- Az autós köteles a közúti jelzések szerint eljárni. Mivel a rendőri jelzés is ezek közé tartozik, ha valaki továbbhajt, az a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, és 30 ezer Ft-ig terjedő pénzbírságot vonhat maga után. Mindenki, még egy diplomata is köteles a személyazonossága megállapításáig megállni. Ezek után nem írja elő törvény, milyen indokkal tekinthet el a rendőr az igazoltatástól, de kisebb fokú szabálysértéseknél van mérlegelési joga, és dönthet, hogy figyelmeztet, vagy helyszíni bírsággal sújt. Ha egy vajúdó kismamát lát a hátsó ülésen, természetesen elengedheti az autót.

Fontos azonban, hogy a rendőr semmilyen esetben sem adhat engedélyt további jogsértésre. Ilyenkor a rendőrnek nincs mérlegelési joga, és nem engedheti tovább a vajúdó kismamát, ha az autó papírjai lejártak, vagy a vezető ittas. Vannak komolyabb szabálysértések, amikor szintén nincs mérlegelési joga az eljáró rendőrnek. Ha például az ellenőrzésre azért kerül sor, mert a célszemély nem adott elsőbbséget, és ezzel valakit hirtelen fékezésre kényszerített, akkor a rendőr köteles szabálysértési feljelentést tenni.

- Üldözhet a rendőr, ha nem állok meg neki?

- Megvan a jogszabályi alapja annak, hogy a rendőr a megkülönböztető fényjelzést bekapcsolva az autó után menjen, de semmiképpen sem sodorhatja veszélybe. Az üldözés nem igazán ideillő szó, inkább úgy mondanám, hogy követheti a gépjárművet. Az ilyen esetek jogi háttere egyébként nem tökéletesen tisztázott, éppen mostanában járjuk körül a kérdést.

- Ha egyedül ülök a kocsiban, akkor egy szabálysértési ügyben mindenképpen a rendőrök szava dönt az enyémmel szemben, hiszen ők párosával járnak? Ha utólag véletlenül kiderül, hogy olyasmit követtem el, amit valójában nem, akkor már nem tudok védekezni? Ha négyen ülünk az autóban, akkor a rendőröknek lesz nehéz dolguk?

- Nem számszerűsítenék ilyen direkt módon. Az is előfordulhat, hogy egy ember szava fog dönteni tízével szemben, minden az adott esettől függ. Sajnos sok esetben a hatóság előtt két rendőr szava sem ér annyit, mint egyetlen elkövetőé.

- Ennek mi lehet az oka?

- Nem tudom. A rendőrnek nem érdeke, hogy valótlant állítson, míg az elkövetőnek adott esetben egyértelműen igen, ezért vannak olyan országok, ahol szabálysértési ügyekben a rendőr szava szent, és az elkövetőnek kell bizonyítékokkal alátámasztania az álláspontját, ha ezt meg akarja cáfolni.

- Ezek szerint egy egyszerű, bizonyítékokkal nem alátámasztott kifogás is elég lehet, hogy megsemmisítsenek egy rendőri jelentés alapján hozott határozatot, ha pedig tényleg négyen ültünk az autóban, akkor a rendőröknek esélyük sincs?

- Nem, ez egyáltalán nincs így. A szabad bizonyítás elve érvényesül minden ügyben. Nincs előírva, hogy hogyan kell bizonyítani valamit. Például a gyorshajtás adott esetben egy rendőr szava alapján is megítélhető, hiszen egy több évtizedes vezetői tapasztalattal rendelkező rendőr nyilvánvalóan meg tudja ítélni, ha valaki harminc helyett százhússzal hajtott. Ilyenkor nincs jelentősége annak, hogy pontosan mennyivel hajtott a sofőr, csak az számít, hogy egyértelműen megállapítható volt a gyorshajtás ténye. Ilyen esetben akkor is elítélhetnek valakit, ha még négyen ültek az autóban, és azt állítják, hogy a sebességmérő harmincat mutatott, sőt eljárást is indíthatnak az utasok ellen hamis tanúzásért.

Traffipax