Tudod, van, aki úgy lett más ország állampolgára, hogy nem hagyta el a szülőföldjét.

És van, aki elhagyta a szülőföldjét, és más állampolgár akart lenni.

 

De ha már elemzés, akkor nem tudom, honnan szakadt beléd annyi rosszindulat,

1) hogy az első kategóriát: lebarmozzad, mert azt a nyelvet beszéli, amit ősei, és azt a nyelvet fogadja el, amelyhez ősei is tartoztak és amelyhez tartozónak vallja magát.

 

2) hogy feltételezd, hogy aki annyi bajban is kitartott szülőföldje és származása, kultúrája, nyelve mellett, az most át akar ide jönni (aki akart, már átjött, származástól és identitástól függetlenül);

 

Szerintem szlovákok közül egyre kevesebben beszélnek magyarul, mert egyre kevesebb az olyan település, ahol ez a többségi nyelv, viszont a felvidéki magyarok ugyebár magyarul beszélnek, bár talán ők is egyre kevesebben tudnak/mernek;

 

Arról nem beszélve, hogy az (általam nem szeretett) EU létrehozásának is egyik fontos eleme a "munkaerő szabad áramlása" amely fellendítheti a gazdaságot.

 

Ugyanis bár sok a munkanélküli, mégis vannak területek, ahol munkaerőhiány van, ilyen pl. a közszférában a gondozói, ápolói munkakör stb.

 

A hazai segélyezés pedig lakhelyhez kötött.

 

Vagyis aki országot vált a megélhetésért, az dolgozni megy, nem segélyért:

összekevered nemzetemet egy másik, országunkban is megtalálható, a IV. kerületben vagy Zámolyon (most már inkább Strassbourgban) egyenesen burjánzó nemzetiséggel.

 

Mert ha tenni akarsz az ellen, hogy más ország állampolgárai dolgozzanak annyiért az említett megyékben, hát akkor menj oda, és vállald el helyettük ugyanannyi pénzért.

Ha Neked ez a hazafiság.

 

(Egyébként nincs még egy ilyen nemzet, amely megtagadná véreit: a szomszédos Horvátország már évekkel ezelőtt lehetővé tette, hogy a világon bárhol élő horvát nemzetiségű emberek állampolgárok lehessenek - mert nem feltételezte saját nemzetének minden tagjáról a rosszat, hanem mert az övéitől azt remélte, hogy adni fognak a hazájuknak, nem csak kérni; ahogy a németek is vállalták az egyesülés veszéályeit, pedig ek

lég nagy volt a leszakadás - de nálunk még csak erről sincs szó: a hovatartozás elismerése elsősorban jelképes; de hogy hozzád közelebb álló példát hozzak: Izrael is -hosszas vita után - megszervezte, hogy a háború sújtotta Afrikából kimenekítsék nagyon-nagyon régen, tán Salamon király idejében elszakadt, már más külső jegyekkel is rendelkező véreiket. De hát nálunk úgy látszik, eredményesen működött a 45 évi internacionalista diktatúra dezinformáló, lélekromboló gépezete.)

 

Egyébként még a barom is védi a sajátjait.

 

De van, aki csak a saját pénztárcáját.

 

Lelke rajta.

 

A szégyen pedig mindannyiunkon, akik e hazában élünk.