Mijo Creative Commons License 2005.12.05 0 0 172

 

Pro & contra:

 

____________________________________

 

"Nyilatkozat a magyar zsidóság nemzetiséggé visszaminősítéséről Népszabadság • Fórum • 2005. november 24.                                                 A leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy a rendszerváltás alkalmával egyszer már elutasított kísérletet - a zsidóság nemzetiséggé nyilvánítását - bárki ismét szóba hozza.

Nemcsak a kétes értékű aláírásgyűjtés és annak elfogadása ellen emeljük fel szavunkat - az ugyanis ellenőrizhetetlen, hogy ki és milyen indíttatásból írja alá -, hanem az álkérdés médiumokban történő erőszakolt sulykolása ellen is.

 

Az ötlet a holokausztban elpusztított magyar zsidóság emlékének meghamisítása. A magyar zsidóság soha nem szerveződött kisebbségként vagy nemzetiségként. Történelmi hagyománya és szerepe abban az irányban bontakozott ki, hogy ereje, munkája, kapcsolatrendszere a magyar nemzet és kultúra dominanciáját erősítse - éppen más, Trianont érlelő igényekkel szemben. Nyelve egyértelműen és visszavonhatatlanul magyar. Ezt a történeti irányt a tragikus pusztulás ellenére sem másíthatja meg senki, és nem fordíthatja visszájára. Ez lezárt történet, aminek az emlékét meg kell őrizni, s tanulságait levonni. A nemzetiségi biznisz azonban a szembesítést, a gyászmunkát tereli el olyan végzetesen megosztó irányba, ami a magyar zsidóság teljesítményének még az emlékét is eltörölné. Egyúttal felment a kultúrába szervítés lehetősége és felelőssége alól. Különösen elítélendő egyes médiumok tüsténkedése a rosszul értelmezett liberalizmus nevében. Meggondolatlan "tájékoztatásuk" a nemzeti azonosság még végzetesebb megosztását szolgálja.

 

Felhívjuk a kormányzat s minden felelős társadalmi szervezet tagjainak figyelmét, vizsgálja meg ki-ki a maga területén: a holokauszt, az egypártrendszer, majd a legutóbbi 15 év milyen anyagi, demográfiai és társadalmi változást idézett elő a zsidóság életében, ami a zsidóság képviseletének az előző rendszerben kialakult rendjét túlhaladottá tette. Kezdeményezzenek sokszínűbb, új demokráciánknak megfelelőbb zsidó képviseletet, amely a zsidósággal kapcsolatos partneri viszonyt magasabb színvonalon, hatékonyabban képes ellátni. Hangsúlyozzuk, hogy ez nem elsősorban állami feladat, hanem a magyar társadalom minden szegmenséé. Azé a modern, most újabb erőpróbája előtt álló magyar társadalomé, amelynek fejlődése az itt élő zsidóság lététől elválaszthatatlan.

 

A rendszerváltás hajnalán magyarként és zsidóként felléptünk már ilyen visszaminősítés ellen. Ezúttal nem zsidó honfitársainkat is csatlakozásra kérjük, mert ezt az újabb kísérletet a nemzetiséggé nyilvánításra a magyarságról való leválasztásnak, s a mindeddig elmaradt gyászmunka végső elutasításának tekintjük.

 

Bella István költő, Csordás Gábor író, könyvkiadó, Pécs, Gyáni Gábor történész, egyetemi tanár, Haraszti György történész, egyetemi tanár, Heller Ágnes filozófus, egyetemi tanár, Kathy Horváth Lajos zeneszerző, a Napház igazgatója, Klein Rudolf építészettörténész, egyetemi tanár, Kőbányai János író, lap- és könyvkiadó, Láng Zsolt író, szerkesztő, Marosvásárhely, Lányi András filmrendező, közíró, Majsai Tamás lelkész, közíró, Mayer István kvantumkémikus, c. egyetemi tanár, Miskolczy Ambrus történész, egyetemi tanár, Ormos Mária történész, egyetemi tanár, Röhrig Géza költő, New York, Selyem Zsuzsa filozófus, egyetemi tanár, Kolozsvár, Simon Anna tanár, Sós Mária filmrendező, Tatár György filozófus, Temesi Ferenc író, Zayzon Márta újságíró"

 

_______________________________________

 

"Válasz egy nyilatkozatra Népszabadság • Szegő András • 2005. december 3.

Engedtessék meg nekem mint a Zsidó Kisebbség Népi Kezdeményezés egyik elindítójának és aláírójának, hogy reflektáljak a Népszabadságban megjelent nyilatkozatra (Nyilatkozat a magyar zsidóság nemzetiséggé visszaminősítéséről, november 24.). Nem tenném, ha nem a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilapban jelent volna meg, mert nem tartom többnek egy rosszul sikerült pamfletnél.

 

 

Kezdjük mindjárt a címmel. Mi az, hogy visszaminősítés? Ezek szerint a hazai szlovákok, németek, romák is vissza vannak minősítve? Ők másodrangú állampolgárok lennének? Vagy a nemzeti kisebbségi státus csak a zsidókat minősítené vissza, a többieket nem? Ez abszurdum.

 

És miért ne lehetne "a rendszerváltás alkalmával egyszer már elutasított kísérletet" újra szóba hozni. Az egy adott társadalmi, politikai helyzetben születetett döntés volt. Azóta eltelt több mint tíz év, a hazai demokrácia, pluralizmus, parlamentarizmus kiépült, megerősödött; megváltoztak nemzetközi kapcsolataink (NATO, EU). A parlamenti demokrácia képes és jogosult is arra, hogy törvényeket megváltoztasson, akár többször is, ha az indokolt. Ezt miért ne lehetne?

 

A nyilatkozat szerint "ellenőrizhetetlen, hogy ki és milyen indíttatásból írja alá" a kezdeményezést. Ez fából vaskarika. Ha valaki a halálbüntetés ellenzője, de egy halálbüntetés melletti aláírásgyűjtést ármányból, furfangosan aláír, akkor mi van? Demokratikus társadalomban egy aláírásgyűjtéshez az csatlakozik, aki akar. Ennek komolyságát senkinek sincs joga kétségbe vonni. Én sem teszem fel a kérdést, hogy a szóban forgó nyilatkozatot ki és milyen indíttatásból írta alá. A lényeg, hogy aláírta.

 

"A magyar zsidóság soha nem szerveződött kisebbségként vagy nemzetiségként"? Valóban nem szerveződött, csak az volt. Egészen a XIX. század közepéig, amikor elindult a zsidó emancipáció, majd létrejött az a közmegegyezés, hogy a zsidók magyar nemzetiségű, izraelita vallású személyek. Ez mindkét csoportnak érdeke volt: a magyarság Monarchián belüli számbeli arányát jelentősen emelték a magyarként kezelt zsidók, ugyanakkor a zsidóság korábban soha addig meg nem élt polgári jogegyenlőséghez jutott. (Közben folyt a cionista mozgalom szervezése, élén magyar zsidó vezetőkkel, de ez egy bővebb dolgozat témája lehetne.) Ez a folyamat azonban 1920-ban, a numerus clausussal megtört, majd a zsidótörvényekkel és Auschwitzcal végződött.

 

Az sem igaz, hogy a magyarországi zsidóság "nyelve egyértelműen és visszavonhatatlanul magyar." A vidéki zsidóság köznapi nyelve a jiddis volt, a zsinagógák nyelve és az irodalmi nyelv pedig több ezer éve változatlanul a héber. Egyik sem halt ki, bár meglehetősen viszszaszorult. Az új zsidó állam, Izrael létrejötte óta pedig a közben nyelvújításon átesett, modern héber államnyelvvé is vált.

 

Amire a Köztársaság törvényei lehetőséget adnak, azzal joguk van élni azoknak, akik úgy gondolják. Ez nem "rosszul értelmezett liberalizmus", hanem ilyen a jogállam.

 

Végül van, amiben egyetértünk: "Kezdeményezzenek sokszínűbb, új demokráciánknak megfelelőbb zsidó képviseletet, amely a zsidósággal kapcsolatos partneri viszonyt magasabb színvonalon, hatékonyabban képes ellátni." Éppen ezt teszszük. Tessék elolvasni az 1993. évi LXXVII. törvényt, melynek címe: A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. Amit Önök itt a nyilatkozatban leírnak, azt a törvény úgy nevezi, hogy kisebbségi önkormányzat.

 

Aki pedig szeretne tájékozódni arról, hogy kik vagyunk, mit akarunk és miért, azt arra kérem, jöjjön el rendezvényeinkre, látogassa meg www.zsidokisebbseg.com honlapunkat. Szeretettel várjuk.

 

A szerző a Zsidó Kisebbség Népi Kezdeményezés elindítóinak egyike"