A fogalom mint olyan, éppen ebben a korban kezd megszületni. Maga az ún. "spanyol állam" lesz az, ami majd századok múlva ölt ténylegesen formát.
Az egy igen messze vezető dolog lenne, ha most végigmennék minden olyan felvetésen, ami az egységes spanyol területek ideájának kialakulását vizsgálja.
Az mindenesetre majdnem biztos, hogy az 1000 és 1100 körül évek azok, ahol ez a fogalom előlép, és tényleges politikai tartalommal töltik meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy korábban nem létezett.

A minden spanyol császára, vagy spanyolok császára cím azért sok mindent magában rejt. Az egyik, ahogy a fogalomból is kiderül, nem egységes Spanyolországról beszélnek a források. Inkább egy olyan vágyképről, hogy egy uralkodó fősége alatt egyesült különáló államok lépnek fel a muszlimok ellen. Ez a gondolkodásmód jól nyomon követhető a későbbi századokban is, amikor is az önálló státuszú peremállamok (Aragónia, Katalónia stb.) görcsösen ragaszkodnak elvi függetlenségük, vagy legalábbis saját jogrendszerük felemlegetéséhez. Tegyük hozzá, egészen máig ezt teszik:)

A másik, ami szintén jól nyomon követhető, hogy ezt a egységes spanyol elvet a vizigót birodalom emléke táplálja. Az általad említett VI. Alfonz nem 1077-ben, hanem 1085-ben veszi fel a címet.
Itt a Wikipedia, amit használsz, elég nagy ostobaságot ír. Első hibaként nem jól az évszámot, ahogy már írtam fennt, másodszor pedig a címet is rosszul közli.
Alfonz a "Imperator Toletanus" és az "Emperador de las dos religiones" címeket veszi fel, azaz "Toledói császár", a "két vallás császára" lesz. Tehát: az országában élő keresztények és muszlimok közös uralkodója. Ezzel egy csapásra jogcímet jelöl ki a "még" muszlim megszállás allat lévő egykori keresztény területekre is.
Ide ne keverjük bele a spanyolok császára címet, mert ez Alfonznál nem jelenik meg ebben a formában.


Az 1085-ös évnek ráadásul megvan a maga szimbolikus jelentősége: abban az év májusában foglalták el(vissza) Toledót, az egykori vizigót fővárost. És szintén nem véletlen, hogy Alfonz azonnal ezt a várost teszi meg székhelyének. Szintén erős visszautalás a vizigót "elődökre".
Ezzel a megítélt "császári" jögkörrel éppen erre próbálnak meg utalni: az vizigót uralkodók jogfolytonásságát hangsúlyozzák ezzel a székváros-kijelöléssel, és az egykori egységes birodalomra való utalással.

A furcsaság perzse ebben az, hogy ezt csak a kasztíliai-leóni uralkodó élnek, mint már említettem, éppen azért, hogy jelezzék a primátusi igényeiket a többi ibériai állammal szemben. Azaz a tényleges politikai tartalma ezzel telítődik meg.