Sajnos egy kicsit összetettebb a sárkányos kérdéskör, de az egyik megoldási variáció talán ez lehet (tehát a hun eredet, főként, ha hozzávetjük, hogy a keleti hunok vezértörzse a sárkánytörzs volt!!!), még ha kicsit komplexebb módon is!


Ezek a figurálisan besimított edények egy viszonylag szűk területen jelennek meg, a Duna-Tisza közének középső részén, főként a Kiskundorozsma-Szabadka--Ada határolta területen, de Pest mellől is került elő.
Egy biztos: a Tiszántúlról és a Felső Tisza vidékéről nem ismerjük (kivétel a szórvány békési tál, de ez vsz. más tészta...)

Ezidáig csak prehun kori és hunkori szarmata településeken kerültek elő (kb. 370-454-ig tartó időszak).

A kerámiatípusok, melyeken megjelennek szarmaták, vagy a korábbi korszak szarmata edényeiből levezethetőek, általában, de néhány új, biztosan Pontus vidéki forma is feltűnik.

A fő probléma: abszolút nem biztos, hogy ezek a motívumok sárkányt ábrázolnak, ui. elég stilizáltak. Lehetnek akár kigyó, tüzet okádó táltós paropa, griff, vizikígyó, stb ábrázolások is, de valóban a sárkány tűnik a legvalószínűbbnek.

(A motívumról: Párducz Mihlyály cikke a Cumania 1 kötetében, ill. Vaday Andrea részletes német nyelvű írása a MittArchInsz 10/11 (1980/1981), 1982-ben megjelent kötetében, 121-130 oldal. Elég jól összefoglalja a témát, de mára egyes dolgokban elavúlt)