Amint láthatod tbandival tökéletesen egyetértünk abban, hogy kormányhivatalok, brüsszeliek meg pláne, nem képesek meghatározni a fejlődési trendeket, ezért a konkrét fejlesztési célokat, néhány főcél kivételével, -- mint például az elmaradott körzetek támogatása, -- azt rá kell bízni a cégekre.

 

És hogyan kell megoldani "az elmaradott körzetek támogatását"?

Én - többek között - erről beszélek... Egy adott körzetnek lehet valamilyen gazdasági potenciálja, valamilyen stratégiája - erre kell a fejlesztéseket összpontosítani. Pl. nem iskolákat kifesteni, falu főutcáját díszburkolattal ellátni, a huszonhatidok gyúgyfürdő-projektet megtámogatni (nagyonsok százalékkal), kevéssé használt faluk közötti utakat építeni... Hanem mondjuk egy konzervgyár-központú agrár-klasztert szervezni - egyébként ez megy a legnehezebben Magyarországon. Az együttműködések a vállalkozások (és más szervezetek) között.

 

Gondolod, hogy egy olyan döntést Finnországban hogy a mobiltelefóniát kell megcélozni, a min. elnök hozta meg? A Nokia megcélozta és bejött nekik, bár van még a világon legalább tiz ország és 50 cég, amelyik megcélozhatta volna.

Finnországban a képzési struktúrát állították át elég dinamikusan (kb. 25% a TéT tanuló, nálunk meg mennyi? 5%?), illetve innovatív start-up vállalkozások létrehozását támogatták, az őket segítő szolgáltatásokat (inkubáció, stb.) hoztak létre egyes ágazatokra specializálva. Erről beszélek. Nem a Nokiáról.

 

Azt mondod:"Nem kell kedvező hitel. Egy normális vállalkozás ki tudja gazdálkodni a piaci kamatot. " Hát akkor mi kell? Mert a pályázatok erről szólnak, sőt vissza nem térítendő támogatásokról. Vagy az sem kell? Akkor végülis mi?

A vissza nem térítendő támogatásokról sem lehet úgy en bloc beszélni. A klasszikus SzT-SZVP-GVOP-s kkv-eszközberuházás esetében, vagy akár a SzT-SMART-GVOP-s nagyobb vállalati beruházások esetében nem nagyon látom hatékonynak. De pl. elképzelhető, hogy klaszter-szerű szerveződések beindításához kell ez a mézesmadzag. A nem (különösebben) kamattámogatott, de hozzáférhető hitel nyújtása ezeknél a beruházásoknál jobb lehet.

 

Én az egész támogatási rendszert nem előre kijelőlt fejlesztési célokra koncentrálnám, hanem a gazdaságilag legtöbbet igérő, legjövedelmezőbb pályázatoknak adnám.

1. Most egyszerű vállalkozói beruházásokra gondolsz? Az állami támogatást áltaálban nem a jól menő vállalkozások további beruházásaira szokták fordítani. Legfeljebb egy-egy nagyon jelentős, katalizátor erejű, vagy a helyi munkaerőpiacon nagyon jelentős hatású beruházás esetében szokott ez előfordulni.

Én nem ilyen támogatásokban gondolkodom - az alap- és specifikus infrastruktúrafejlesztésről (technológiai parkok, laborok, mérő-minősítő helyek, stb.), segítő szolgáltatásokról (inkubációról, közös exportmarketing, vállalti szakképzés szervezése, vállalatközi együttműködésekhez matchmaking, stb.), egyetemek terelése a TéT-képzések felé, fiatal kutatók hazacsábítása, és még számtalan humán intézkedés elképzelhető...

 

2. Ki és hogy dönti el, hogy mely beruházás lesz a legjövedelmezőbb? Mennyire megbízhatóan?

 

Ma az nyer, most tekintsünk el a korrupciótól, aki a legszebbet igéri a hozzá nem értő opponenseknek, és valamiylen színten kielégiti a minimális gazdaságossági követelményeket.

Opponensek tudtommal csak a kutatási pályázatokban vannak. A gazdaságilag legtöbbet ígérő pályázatok nem a minden szépet-jót beígérő pályázatok lesznek?