ftonyo Creative Commons License 2005.11.20 0 0 152

Ha már egy ország önvédelemi harcáról beszélünk, másra, mint a nemesség önvédelmére, nem nagyon lehetne gondolni. A kora újkorban még nem a parasztság vagy bármilyen más 'elnyomott réteg' érdekei határozták meg a politikát, hanem a helyi fejlődést generáló nemességé. Így aztán, ha valaki az uralkodó réteg kiirtásával és a zsoldosvezérek, hadi szállítók rablott földhöz juttatásval számolt, nem nagyon kellett meglepődnie azon a válaszon, amit kapott. 

 

Hm, és Mo-on hol generált fejlődést a nemesség?

Hol forgatták vissza a tőkét a gazdaságba? SEHOL!

Ehhez a magyar nemesnek az angol genty-vé kellett volna válnia - ami meg is történt, de csak 1867 UTÁN, de felemás eredménnyel -, és engedni a polgárság és a parasztság tőkefelhalmozását.

 

Mindezek után a megszerzett vagyobn ellenében politikai jogok átadására is kényszerülni kellett volna.

 

Ezzel szemben nálunk a kereskedéssel foglalkozó kisnemesi rétegnek csak egy célja volt - megszedni magát, főnemesi cimet venni, hozzá nagy földbirtokkal.

A 17. sz-i vállalkozó paraszt meg nemes akart lenni, Ha ez megvolt, felhagyott a kereskedéssel.

Egyedüli cél az adómentes rétegbe kerülés volt.

 

Eszerint a magyar polgár és paraszt nem dolgozott volna? Nem volt elég 'megbízható', miközben Mária Terézia trónját nem kis részben a magyar hadak mentették meg a bajoroktól és a poroszoktól? Vagy inkább arról van szó, hogy az 'ipartelepítés' irányát a helyi gazdasági viszonyok határozták meg. Nem véletlen, hogy  Csehország soha a történelemben nem folytatott komoly, exportra járatott mezőgazdasági termelést (Magyarország pedig igen)... 

 

Az exportra kijárató mg-i termelés - helyi feldolgozóipar hiján, az ország kirablása. Lásd, Venezuela, Nigéria hatalmas olajkincsét feldolgozóipar hiján kiviszik, alig jut vissza vmi az országokba. Ellenpélda az Arab félsziget.

A Habsburgok szemében, az elavult rendi kiváltságokhoz ragaszkodó, többször felkelést kirobbantó, törökkel még a 18. sz közepém is kokketálló magyar nemesség - nos igen, MEGBIZHATATLAN volt. A nemesség ilyetén viselkedése pedig negativan befolyásolta az egész nemzet megitélését is.

 

Ide jöhetne egy pár kérdőjel: ?? Nekem egészen új, hogy a 'birodalmi szittya tudattól vezérelt nemesség' volt az okozója  a tatár, a török, vagy éppen a vallon hadak pusztításainak.

 

Hm.. pl. Szapolyaiék, Bocskai és Bethlen, akik Erdélyt jól kormányozták, de milyen áron - a török szövetségeseiként segédcsapatok voltak a királyi Mo. területén, a magyar nemesség birodalmi tudata, mint Magyar Birodalom, ami kényszerpályaként kisértett a reformkortól kezdve, ami belefut az első és a 2,. világháborúba. 

 

Nem nagyon értem, mire gondolsz "modernizáció" alatt. Állami autópálya építésekre meg egészségügyi beruházásokra nem nagyon futotta még akkoriban - ahogyan azt már írtam, a gazdasági fejlődést elsősorban helyi érdekek vezérelték. A XVIII.-XIX. században a végrehajtó hatalom a Habsburg-kormányszékek kezében volt, a vármegyék ellenállása elsősorban közjogi témákban volt meghatározó. Rajtuk nem múlott a 'modernizáció' előrehaladása.

 

1. nemesi adómentesség megszűntetése

2. jobbágyság eltörlése

3. ősiség eltörlése

4. modern közigazgatás

5. polgári viszonyok

6. egyházak szekularizációja

 

Ha ezt végigmnézed, ezek mind modernizációs alapelvek, a tőke és a személyes vállalkozások szabadságának alapelvei.

A tőke szabadságához az ősiség eltörlése kellett (volna) - de ez valójában csak 1945-ben szűnt meg, mert az ősiséget a családi hitbizományok 1945-ig megtartották, ezek a hitbizományi földek sosem juthattak a piacra, miként az egyházi holtkézi javak sem, igy hitelt sem kaphattak - ami ugye a fejlesztéshez kellett - volna.

A jobbágyság eltörlése és a polgári viszonyok, közigazgatás azért kellett, hogy egy paraszt elvileg ugyanazon biróság elé állhasson, mint az ura, per esetében, hogy a paraszt ne másodrendű lény legyen a saját hazájában, hogy a vármegyei közigazgatás képviselői, mind nemesek, ne obstrukciózhassák meg a reformokat - II. József szerinted miért szüntette meg a nemesi vármegyét? És a dualista Mo miért tette meg ezt újra 1869-ben? .

A nemesi vármegye igenis megtorpedózhatott bármilyen reformtörekvést, mert elég volt egy konzervativ követutasitást kiadni a követüknek. Ennyi.-

Előzmény: petey t (150)